mek még na gyobb prob lé mák kal küz de né nek. A csak két tér di-
men zi ó val ren del kező vi lá gok vi szont nem biz tos, hogy le hető vé
ten nék az össze tett rend sze rek meg fe lelő mű kö dé sét, ahogy a 3.
ábra mu tat ja. A tér há rom di men zi ó ja pon to san meg fe lelő nek
tű nik ah hoz, hogy le het sé ges le gyen ben ne az élet.
- ábra. Az élet nek ne héz len ne ki ala kul nia és fenn tar ta nia ma gát egy olyan
uni ver zum ban, ahol a tér csak két di men zi ós. A táp lá lék meg szer zé se és a
táp lál ko zás nyil ván va ló me cha niz mu sai nem mű köd né nek.
Sőt, mi több, a Vi lág egye tem el ké pesztő élet ba rát sá ga a ké mi-
ai tu laj don sá ga i ra is ki ter jed, ame lye ket az ele mi ré szecs kék tu-
laj don sá gai és a kö zöt tük ható erők ha tá roz nak meg. Pél dá ul a
ne ut ro nok egy ki csit na gyobb tö megűek, mint a pro to nok. A ne-
ut ron és a pro ton tö me gé nek ará nya 1,0014. Ha ez for dít va lett
vol na, ak kor nem sok kal az ős rob ba nás után a Vi lág egye tem
összes pro ton ja ne ut ron ná bom lott vol na. Pro to nok nél kül nem
len né nek atom ma gok, így ato mok és ké mia sem.
Egy má sik pél da a szén ke let ke zé se a csil la gok ban. Úgy tud-
juk, a szén nél kü löz he tet len az élet hez. A Vi lág egye tem szü le té-
se kor azon ban nem volt szén. A szén a csil la gok bel se jé ben fo lyó
mag fú zió so rán képző dik. Az 1950-es évek ben Fred Hoy le brit
koz mo ló gus rá mu ta tott, hogy a szén hé li um ból tör ténő ha té-