kony szin té zi se a csil la gok bel se jé ben az atom ma go kat össze tar-
tó erős ma gerő és az elekt ro mág ne ses erő kö zöt ti ké nyes egyen-
sú lyon mú lik. Ha az erős ma gerő csak egy ki csi vel erő sebb vagy
gyen gébb len ne – akár csak né hány szá za lék kal –, ak kor az
atom ma gok kö té si ener gi ái meg vál toz ná nak, a szén szin té zi se
sé rül ne, és nem ala kul hat na ki a szén ala pú élet. Hoy le ezt
annyi ra fur csá nak érez te, hogy azt mond ta, a Vi lág egye tem „elő-
re el ren de zett nek” tű nik, mint ha „egy szu per in tel li gens lény
meg bab rál ta vol na a zi kát, a ké mi át és a bio ló gi át”.
Ta lán a leg rej té lye sebb, az élet lét re jöt tét érintő nom han-
golt ság a sö tét ener gia lé te zé se. A sö tét ener gia ál ta lunk mért
ener gi asűrű sé ge rend kí vül ki csi: 10 -szor ki sebb, mint
amennyit sok zi kus ter mé sze tes nek tar ta na. Még is pon to san ez
a ki csiny ség kész tet te a Vi lág egye te met kö rül be lül nyolc mil li árd
évig „té to váz ni”, mi előtt a sö tét ener gia ha tá sa annyi ra fe lerő sö-
dött, hogy fel gyor sít sa a tá gu lást. Ste ven Wein berg már 1987-
ben fel hív ta a gyel met arra, hogy ha a sö tét ener gia mennyi sé-
ge csak egy ki csi vel na gyobb len ne, mond juk, a ter mé sze tes ér-
ték 10 -sze re se, ak kor a ta szí tó ha tá sa erő sebb lett vol na, és az
ős rob ba nás után ha ma rabb kezdő dött vol na, ami nek kö vet kez-
té ben szin tén be zá ró dott vol na a ga la xi sok ki ala ku lá sát le hető vé
tevő koz mi kus ab lak.
Rö vi den: ahogy Step hen az első be szél ge té sünk ben hang sú-
lyoz ta, úgy tű nik, mint ha az uni ver zu mot va la hogy úgy ter vez-
ték vol na, hogy ki ala kul has son ben ne az élet. A ne ves író és el-
mé le ti zi kus, Paul Da vi es eb ben az össze füg gés ben az uni ver-
zum Gol di locks-té nyező jéről ír: „Aho gyan Gol di locks és a há rom
[ 1 ]-123-121[ 2 ]