med ve me sé jé ben a zab ká sa pon to san meg fe lelő, úgy tű nik,
hogy az uni ver zum is »ép pen al kal mas« az élet re, sok iz gal mas
szem pont ból.” És bár ez nem egé szen azt je len ti, hogy a koz-
mosz nak hem zseg nie kel le ne az élettől, a meg fon tolt nom han-
golt sá gok, ame lyek egy ál ta lán lak ha tó vá te szik, sem mi kép pen
sem a vi lág fel szí nes tu laj don sá gai. Ehe lyett mé lyen bele van-
nak írva a zi ka tör vé nye i nek ma te ma ti kai for má já ba. A ré-
szecs kék tö me ge, tu laj don sá gai, a köl csön ha tá sa i kat meg ha tá ro-
zó erők, sőt a Vi lág egye tem ál ta lá nos anya gi össze té te le is – úgy
tű nik, mind ezek úgy van nak ki ala kít va, hogy tá mo gas sák az élet
va la mi lyen for má já nak lét re jöt tét – azon ma te ma ti kai össze füg-
gé sek sa já tos jel le gét tük rö zi, ame lyek le ír ják azt, amit a zi ku-
sok a ter mé szet tör vé nye i nek ne vez nek. A ter ve zett ség rej té lye
te hát azt je len ti, hogy a zi ka tör vé nyei olyan no man meg ter-
ve zett nek tűn nek, hogy összes sé gük ben fel tűnően elő se gí tik az
élet ki ala ku lá sát. Mint ha len ne egy tit kos terv, amely össze kö ti
lé te zé sün ket a Vi lág egye tem alap vető tör vé nye i vel. Ez hi he tet-
len nek tű nik. Pe dig igaz! De va jon mi le het ez a terv?
Nos, hang sú lyoz nom kell, hogy ez egy rend kí vül szo kat lan
rej tély az el mé le ti zi ku sok szá má ra. A zi ku sok jel lemzően a
ter mé szet tör vé nye it hasz nál ják egyik vagy má sik je len ség le írá-
sá ra vagy egy kí sér let ki me ne te lé nek elő re jel zé sé re. Emel lett
meg kí sér lik ál ta lá no sí ta ni a fenn ál ló tör vé nye ket, hogy azok a
ter mé sze ti je len sé gek mi nél szé le sebb kö rét ír ják le. A ter ve zett-
ség nek ezek a kér dé sei azon ban egé szen más útra ve zet nek.
Arra kész tet nek, hogy el gon dol kod junk a tör vé nyek mé lyebb
ter mé sze tén, va la mint azon, hol a mi he lyünk a rend sze rük ben.
[ 3 ]