A mo dern koz mo ló gia azért bor zon ga tó an iz gal mas, mert olyan
tu do má nyos ke re tet ad, amely ben re mé nye ink sze rint tisz táz-
hat juk ezt a ha tal mas rej télyt. A koz mo ló gia ugyan is a zi ka
egyet len olyan te rü le te, ahol mi ma gunk a meg ol dan dó prob lé-
ma szer ves ré szei va gyunk.
A tu do mány tö té ne té ben a vi lág lát szó la gos ter ve zett sé gét
an nak bi zo nyí té ka ként te kin tet ték, hogy a ter mé szet mű kö dé sé-
nek mé lyebb ér telmű cél ja van. Ez a né zet Arisz to te lé szig, a va-
la ha élt ta lán leg na gyobb ha tá sú lo zó fu sig nyú lik vissza. Arisz-
to te lész, aki bio ló gi á val is fog lal ko zott, meg gyel te, hogy az élő-
vi lá got lét re ho zó és szer vező fo lya ma tok több sé gé nek, úgy tű-
nik, van va la mi lyen szán dé ka. Vé le mé nye sze rint, ha azon élő lé-
nyek is, ame lyek ben nincs meg az ér te lem ké pes sé ge, egy faj ta
terv sze rint mű köd nek, ak kor lé tez nie kell egy végső ok nak,
amely a koz mosz egé szét irá nyít ja. Arisz to te lész te le o lo gi kus ér-
ve lé se meggyőző, lo gi kus, meg nyug ta tó és ta pasz ta la tok kal alá-
tá maszt ha tó volt; a ben nün ket kö rül vevő vi lág vég te le nül sok
pél dát szol gál tat a végső ok mű kö dé sé re, kezd ve a ma dár tól,
amely azért gyűjt gallya kat, hogy el ké szít se a fész két, a ku tyá ig,
amely azért ka par göd röt a kert ben, hogy ki ás son egy cson tot.
Nem meg lepő te hát, hogy Arisz to te lész te le o lo gi kus né ze te it –
nagy részt anél kül, hogy azo kat bár ki is két ség be von ta vol na –
csak nem két év ez re den át el fo gad ták.
Később, a ti zen ha to dik szá zad ban, va la hol az eur ázsi ai kon ti-
nens pe re mén, tu dó sok kis cso port ja el in dí tot ta a mo dern tu do-
má nyos for ra dal mat. Ko per ni kusz, Des cartes, Ba con, Ga li lei és