Thomas Hertog - Az idő eredetéről

esz té ti kai ala pon és elő ze tes fel té te le zé sek ből ki in dul va okos-
kod tak, és meg sem pró bál ták az el kép ze lé se i ket el lenő riz ni,
vagy ha még is, ak kor csak cse kély erő fe szí té se ket tet tek en nek
ér de ké ben. Egy szerűen eszük be sem ju tott. Kö vet ke zés kép pen a
„ zi ká ról” és a dol gok tör vé nyek hez ha son ló rend jéről al ko tott
fel fo gá suk a leg ke vés bé sem em lé kez tet egy mo dern tu do má-
nyos el mé let re. Utol só, A vi lág meg is me ré se című köny vé ben Ste-
ven Wein berg az zal ér velt, hogy mai szem mel néz ve jobb, ha
nem zi ku sok nak, tu dó sok nak vagy akár lo zó fu sok nak te kint-
jük az óko ri gö rö gö ket, ha nem költők nek, mi vel mód szer ta nuk
alap vetően kü lön bö zik at tól, amit ma tu do má nyos mód szer nek
te kin tünk. Ter mé sze te sen a mo dern zi ku sok is ész re ve szik a
szép sé get az el mé le te ik ben, és a leg töb ben esz té ti kai ala pon is
meg íté lik a ku ta tá sa i kat, de ezek a meg fon to lá sok nem he lyet te-
sí tik az el mé le tek kí sér le tek kel és meg gye lé sek kel tör ténő iga-
zo lá sát, ami végső so ron a tu do má nyos for ra da lom kulcs fon tos-
sá gú új don sá ga volt.
Mind azon ál tal Pla tón ví zi ó ja a vi lág „ma te ma ti zá lá sá ról”
később rend kí vül ha tá sos nak bi zo nyult. Ami kor húsz év szá zad-
dal később ki bon ta ko zott a mo dern tu do má nyos for ra da lom, an-
nak leg fon to sabb köz remű ködőit köz vet le nül a pla tó ni prog-
ram ba ve tett hi tük mo ti vál ta, hogy a zi kai vi lá got meg ala po zó,
ma te ma ti kai kap cso la tok kal ki fe jez hető, rej tett ren det ke res se-
nek. „A ter mé szet nagy köny vét – írta Ga li lei – csak azok ol vas-
hat ják, akik is me rik azt a nyel vet, ame lyen író dott. És ez a nyelv
a ma te ma ti ka.”[^5 ]