Isa ac New ton al ki mis ta, misz ti kus, ne héz ter mé szetű em ber
és a va la ha élt egyik leg je lentő sebb ma te ma ti kus volt, aki Prin ci-
piájá val, a tu do mány tör té net vi tat ha tat la nul leg fon to sabb köny-
vé vel meg szi lár dí tot ta a ter mé szet lo zó a ma te ma ti kai meg kö-
ze lí té sét. New ton az 1665-ös pes tis jár vány ide jén fo gott hoz zá a
mun ká hoz, ami kor a Cam bridge-i Egye tem be zárt. New ton a
friss dip lo má já val ha za uta zott any ja lin colns hire-i há zá ba,
amely nek volt egy al más kert je. Ott a di e ren ci ál- és in teg rál szá-
mí tá son, a gra vi tá ci ón és a moz gá so kon gon dol ko dott, emel lett
priz má val szí ne i re bon tot ta a fényt, be bi zo nyít va, hogy a fe hér
fény a szi vár vány szí ne iből áll. New ton azon ban csak sok kal
később, 1686 áp ri li sá ban nyúj tot ta be a Ki rá lyi Ter mé szet tu do-
má nyos Tár sa ság nak köz lés re Phi lo sophiae Na tu ra lis Prin ci pia
Mat he ma ti ca című mű vét, amely a há rom moz gás tör vényt és az
egye te mes gra vi tá ció tör vé nyét egy aránt tar tal maz ta. Ez utób bi
ta lán a leg hí re sebb ter mé sze ti tör vény, amely sze rint a két test
kö zöt ti gra vi tá ci ós erő egye ne sen ará nyos a tes tek tö me gé vel, és
for dít va ará nyos tá vol sá guk négy ze té vel.
New ton a Prin ci piában be mu tat ta, hogy az is te ni mennyek és
a min ket kö rül vevő tö ké let len em be ri vi lág mű kö dé se ugyan-
azo kon az egye te mes el ve ken ala pul, ami fo gal mi és szel le mi
sza kí tást je len tett a múlt tal. Egye sek meg fo gal ma zá sa sze rint
New ton egye sí tet te az eget és a Föl det. A boly gók moz gá sát ma-
te ma ti kai egyen le tek ben össze gez te, ez zel át ala kí tot ta a Nap-
rend szer összes ko ráb bi, képi le írá sát. Mun ká ja át me ne tet je len-
tett a má gia ko rá ból a mo dern zi ka ko rá ba. New ton rend sze re
szol gál tat ta azt az ál ta lá nos pa ra dig mát, ame lyet min den későb-
blacktrush
(BlackTrush)
#1