bi zi kai mun ka kö ve tett. El len tét ben az óko ri gö rö gök „ zi ká já-
val”, ame lyet alig ne vez he tünk zi ká nak, a kor társ zi ku sok tel-
je sen ott hon ér zik ma gu kat New ton zi ká já ban.
A New ton-tör vé nyek egyik ün ne pelt si ke re a Nep tu nusz boly-
gó fel fe de zé se volt 1846-ban. Ko ráb ban a csil la gá szok ész re vet-
ték, hogy az Urá nusz moz gá sa kis sé el tért a New ton gra vi tá ci ós
tör vé nye alap ján szá mí tott pá lyá tól. A fran cia Ur ba in Le Ver ri er,
aki meg akar ta ma gya ráz ni ezt a ma kacs el té rést, azt a me rész
fel ve tést tet te, hogy ez egy is me ret len boly gó ha tá sá nak kö szön-
hető, amely sok kal tá vo labb le het, ezért gra vi tá ci ós ere je csak
ke vés sé be fo lyá sol ta az Urá nusz pá lyá ját. New ton tör vé nye it fel-
hasz nál va Le Ver ri er ki tud ta szá mí ta ni, hol kell len nie en nek az
is me ret len boly gó nak az ég bol ton, hogy ép pen szá mot tud jon
adni az Urá nusz moz gá sá nak meg gyelt rend el le nes sé ge iről –
fel té ve, hogy New ton tör vé nyei he lye sek. A csil la gá szok va ló ban
ha ma ro san meg is ta lál ták a Nep tu nuszt, egy fo kon be lül at tól a
helytől, ame lyet Le Ver ri er meg adott. Ez lett a ti zen ki len ce dik
szá za di tu do mány egyik leg gye lem re mél tóbb pil la na ta. Mint
mond ták, Le Ver ri er egy új boly gót fe de zett fel „a tol la he gyé-
vel”!
Az eh hez ha son ló lenyű göző si ke rek és más, az év szá za dok
so rán ta pasz talt kö vet ke ze tes meg gye lé sek meg erő sí te ni tűn-
tek New ton tör vé nye it mint egye te mes, vég ér vé nyes igaz sá go-
kat. Joseph-Louis Lag range fran cia ma te ma ti kus már a ti zen-
nyol ca dik szá zad ban meg je gyez te, hogy New ton nak sze ren csé je
volt, mert az em be ri ség tör té ne té nek ab ban az egye dül ál ló kor-
sza ká ban él he tett, amely ben le hető ség nyílt a ter mé szet tör vé-
[ 6 ]