nye i nek fel fe de zé sé re. Maga New ton szem mel lát ha tó an ke ve set
tett en nek a ki ala ku ló mí tosz nak a hát tér be szo rí tá sá ért. A misz-
ti ciz mus ha gyo má nya it kö vet ve, tör vé nye i nek ele gáns ma te ma-
ti kai for má já ban Is ten el mé jé nek meg nyil vá nu lá sát lát ta.
A ter mé szet tör vé nye i nek ez a ma te ma ti kai meg fo gal ma zá sa
tes te sí ti meg azt, ami re a mai zi ku sok az „el mé let” szót hasz-
nál va gon dol nak. A zi kai el mé le tek hasz nos sá gu kat és elő re-
jelző ere jü ket ab ból a tény ből me rí tik, hogy a va lós vi lá got absz-
trakt ma te ma ti kai egyen le tek for má já ban ír ják le, ame lyek kel
mű ve le te ket le het vé gez ni an nak ér de ké ben, hogy meg jó sol has-
suk, mi fog tör tén ni a va ló ság ban, anél kül, hogy tény le ge sen el-
vé gez nénk a meg gye lést. És ez így mű kö dik! A Nep tu nusz fel fe-
de zé sétől a gra vi tá ci ós hul lá mok ki mu ta tá sá ig, a ré szecs ke gyor-
sí tók ban lét re ho zott üt kö zé sek so rán ke let kező új ele mi ré szecs-
kék és an ti ré szecs kék elő re jel zé sé ig a zi ka tör vé nye i nek ma te-
ma ti kai alap jai újra és újra rá mu tat tak olyan új és meg lepő ter-
mé sze ti je len sé gek re, ame lye ket később meg gyel tek. A No bel-
dí jas Paul Di ra cot mé lyen lenyű göz te a zi ká nak ez az elő re jelző
ké pes sé ge. Köz is mer ten az ér de kes és gyö nyörű ma te ma ti ka fel-
fe de zé sét úgy nép szerű sí tet te, mint a zi ka mű ve lé sé nek elő-
nyös mód ját. A ma te ma ti ka „ké zen fog – mond ta –, és el ve zet az
új zi kai el mé le tek fel fe de zé sé hez”. A ma a húr el mé le ten dol-
go zó el mé le ti zi ku sok több nyi re Di rac aján lá sa it kö vet ték, ami-
kor a végső, egy sé ges el mé le tet ke res ték – időn ként en ged ve a
ré gi ek kí sér té sé nek, hogy el mé le ti ke re tük ma te ma ti kai szép sé-
gét te kint sék az el mé let iga zo lá sá nak. Ezt a húr el mé let több út-
törő je is költői en úgy fe jez te ki, hogy a húr el mé let túl szép ma-
[ 7 ]