vet kez te tés re kel le ne jut nunk, hogy az élet és az in tel li gen cia
lét re jöt te csak sze ren csés vé let len egy alap já ban véve sze mély-
te len, ide a li zált ma te ma ti kai va ló ság ban, te hát nem sok min-
dent kel le ne meg ér te nünk.
Ezek az erős pla tó ni vo ná sok a zi ka vi lá gá ban ta pasz tal ha-
tó ter ve zett ség kér dé sé vel kap cso lat ban, bár nem ma gá tól ér-
tetődően té ve sek, gyö ke re sen kü lön böz nek at tól, aho gyan Dar-
win óta a bio ló gu sok fel fog ják a ter ve zett sé get az élő vi lág ban.
A cél irá nyos fo lya ma tok és a lát szó lag cél tu da tos ter ve zés
min de nütt je len van nak a bio ló gia vi lá gá ban. Va ló já ban első sor-
ban ezek ké pez ték Arisz to te lész te le o lo gi kus ter mé szet szem lé le-
té nek az alap ját. Az élő szer ve ze tek fan tasz ti ku san össze tet tek.
Még egyet len élő sejt is sok fé le mo le ku lá ris kom po nenst tar tal-
maz, ame lyek gyö nyörűen együttmű köd nek a sejt szá mos fel-
ada tá nak tel je sí té se ér de ké ben. Na gyobb élő lé nyek ben ha tal-
mas szá mú sejt dol go zik együtt össze han gol tan, hogy bo nyo lult,
cél tu da tos struk tú rá kat hoz za nak lét re, mint ami lyen pél dá ul a
szem és az agy. Char les Dar win előtt az em be rek nem tud ták
meg ér te ni, ho gyan hoz hat tak lét re a zi kai és ké mi ai fo lya ma-
tok ilyen lenyű göző össze tett sé get, ezért egy Ter vezőt hív tak se-
gít sé gül en nek ma gya rá za tá ra. A ti zen nyol ca dik szá za di an gol
lel kész, Wil li am Pa ley az élő vi lág cso dá it egy óra mű kö dé sé hez
ha son lí tot ta. Akár csak az óra ese té ben, ér velt Pa ley, a ter ve zett-
ség je gyei a bio ló gi ai vi lág ban túl erő tel je sek ah hoz, hogy gyel-
men kí vül hagy juk őket. „A ter ve zés hez szük ség van ter vező-
re.”[^8 ] Dar win nak az ad di gi pa ra dig má kat ki kezdő evo lú ci ós el-