mé le te azon ban ha tá ro zot tan ki ik tat ta az ilyen te le o lo gi kus gon-
dol ko dást a bio ló gi á ból. Dar win mély re ha tó meg lá tá sa az volt,
hogy a bio ló gi ai evo lú ció ter mé sze tes fo lya mat, és egy egy szerű
me cha niz mus – a vé let len szerű va ri á ci ók és a ter mé sze tes sze-
lek ció – meg ma gya ráz hat ja az élő szer ve ze tek lát szó la gos ter ve-
zett sé gét anél kül, hogy eh hez egy Ter vezőt kel le ne se gít sé gül
hív ni.
A Galá pa gos-szi ge te ken Dar win kü lön fé le pin tye ket ta lált,
ame lyek cső rük mé re té ben és alak já ban kü lön böz nek egy más-
tól. A föl dön élő pin tyek nek erős cső rük van, ha té ko nyan fel tö-
rik a diót és a mag va kat, míg a fá kon élő pin tyek nek éles, he gyes
cső rük van, ame lyek a ro va rok fo gyasz tá sá hoz al kal ma sak. Ezek
és az uta zá sá nak egyéb meg gye lé sei azt su gall ták Dar win nak,
hogy a pin tyek kü lön böző vál to za tai ro kon ság ban áll nak egy-
más sal, de idő vel egy más tól el térően fejlőd tek, hogy ha té ko-
nyab ban ak náz zák ki az öko ló gi ai ré sük ben ren del ke zés re álló
erő for rá so kat. 1837-ben, köz vet le nül az után, hogy ha za ér ke zett
a HMS Be ag le fe dél ze tén a Galá pa gos-szi ge tekről, Dar win egy-
szerű váz la tot ké szí tett az egyik pi ros jegy zet fü ze té be egy sza-
bály ta la nul el ága zó fá ról. Ez a váz lat, amely egy csa lád fát áb rá-
zol, be mu tat ta an nak a mély ér telmű, ro ha mo san fejlődő el mé le-
té nek a lé nye gét, amely sze rint a Föl dön min den élő lény ro ko na
egy más nak, és va la mennyi en egyet len kö zös őstől – a fa tör-
zséből – szár maz nak. Az áb rá zolt sok fé le ség hosszú fo lya mat
ered mé nye kép pen, lé pé sen ként ala kult ki, a vé let len szerűen
mu tá ló dó utó dok ra gya ko rolt kör nye ze ti sze lek ci ós nyo más ha-
tá sá ra (lásd a 4. szí nes táb lán).
blacktrush
(BlackTrush)
#1