bio ló gi ai evo lú ció so rán min den egyes el ága zás nál vé let len ese-
mé nyek tör tén nek. Egyes vé let len ki me ne te lek nek a kör nye ze ti
fel té te lek ked vez nek, ezért ezek meg szi lár dul nak, ami gyak ran
döntő kö vet kez mé nyek kel jár a to váb bi ak ra néz ve. Az ilyen
meg szi lár dult, rög zült ese tek se gí te nek meg ha tá roz ni a későb bi
evo lú ció jel le gét, és akár új bio ló gi ai tör vé nyek for má ját is ölt-
he tik. A Men del-féle örök lé si tör vé nyek meg szü le té se pél dá ul
azon el ága zá sok so ro za tá nak ki me ne te lén ala pul, amely az iva-
ro san sza po ro dó szer ve ze tek meg je le né sé hez ve ze tett.
Az 5. áb rán a lo ge ne ti kai élet fa mo dern vál to za tát mu ta tom
be a ri bo szo má lis RNS-szek ven cia-ana lí zis alap ján, fel tün tet ve a
há rom do mént – a bak té ri u mo kat, az ar chae á kat és az eu ka ri ó-
tá kat – és kö zös ősü ket a fa tö vé ben. Az élet fán min den, a DNS
szer ke ze tétől a pinty fa jok ága i ig, ma gá ban fog lal ja a több mil li-
árd éves bio ló gi ai „kí sér le te zés” össze tett és szö ve vé nyes tör té-
ne tét, ami a bio ló gi át alap vetően vissza menő le ges tu do mánnyá
te szi. Ahogy Step hen Jay Go uld evo lú ció bio ló gus ki fej tet te: „Ha
vissza te ker nénk az élet tör té ne tét, és újra le ját sza nánk a ka zet-
tát, a ki fejlődő fa jok, alap sza bá sok és fe no tí pu sok eset leg egész
má sok len né nek.”[^10 ]
blacktrush
(BlackTrush)
#1