Thomas Hertog - Az idő eredetéről

em be ri ség vé let len for du la tok kal tar kí tott tör té nel me pél dá ul
ed dig több nyi re a Föld boly gó ha tá ra in be lül re szo rít ko zott, el te-
kint ve né hány ki ruc ca nás tól a Nap rend szer más égi test je i re. Ez
az egyet len boly gó ra szo rít ko zás nem meg lepő – és ezért elő re je-
lez hető –, gye lem be véve azt a zi kai és geo ló gi ai kör nye ze tet,
amely ben az em be ri ség ki ala kult. Alig ha árul el azon ban bár mit
is az em be ri tör té ne lem bár mely kor sza ká nak tény le ges ese mé-
nye iről.
Ugyan így, a ké mi ai ele mek pon tos el ren dező dé sét Men gye le-
jev pe ri ó du sos rend sze ré ben alap vetően a ré szecs ke zi ka ala-
cso nyabb szin ten mű ködő tör vé nyei rög zí tik. Más részt vi szont,
ezek nek az ele mek nek a re la tív gya ko ri sá ga a Föl dön az adott te-
rü le tek ki ala ku lá sa so rán be kö vet ke zett, vé let len ki me ne telű
ese mé nyektől függ.
A bio ké mia szint jén ki je lent hető, hogy min den föl di élet
DNS-ala pú, és a gé nek négy nuk le o tid ból épül nek fel (ezek rö vi-
dí té se A, C, G és T). A DNS-mo le ku lát tény le ge sen fel építő ele-
mek va ló színű leg a boly gón kon vég be ment abio ge ne zis vé let len
ered mé nyei. Az az alap vető szá mí tá si ka pa ci tás, ami vel az élet-
nek ren del kez ni kell ah hoz, hogy fenn tart sa ön ma gát, mé lyeb-
ben gyö ke re zik, és nagy vo na lak ban meg ha tá roz hat ja a ge ne ti-
kai in for má ció mo le ku lá ris hor do zó já nak szer ke ze ti tu laj don sá-
ga it a mö göt tes ma te ma ti kai és zi kai el vek alap ján. Ezt tet te
meg a Ma gyar or szá gon szü le tett ma te ma ti kus, Neu mann Já nos
1948-ban ki gon dolt el mé le ti konst ruk ci ó já val, az úgy ne ve zett
ön rep ro du ká ló au to ma tá val. Öt év vel ko ráb ban, mint ahogy
Wat son és Crick fel fe dez te a DNS struk tú rá ját, Neu mann azo no-