sí tot ta azo kat a kri ti kus szá mí tá si prob lé má kat, ame lye ket az
élet nek le kell győz nie ah hoz, hogy lé tez hes sen. Ezen kí vül Neu-
mann fel vá zolt egy zse ni á lis struk tú rát – úgy tű nik, az egyet len
le het sé gest –, amely ren del ke zik a rep li ká ció ké pes sé gé vel. Az
ál ta la le írt struk tú ra könnyen azo no sít ha tó a DNS-sel.
Az evo lú ció fo lya ma to san a vé let len ki me ne telű ese mé nyek
ha tal mas lán co la tá ra épül. A komp le xi tás ala cso nyabb szint jei
lét re hoz zák a kör nye ze tet a ma ga sabb szin tek szá má ra, de eköz-
ben bő sé ges moz gás tér ma rad újabb, meg lepő for du la tok nak,
ezért gyak ran a rend kí vül va ló színűt len utak va ló sul nak meg, a
de ter mi niz mus pe dig cső döt mond. A szám ta lan, az el ága zás le-
hető sé gét hor do zó ese mény vé let len ki me ne te lei fo lya ma to san
ke let kező jel le get ad nak az evo lú ci ó nak. Ezek a ki me ne te lek
ren ge teg olyan struk tú rát és in for má ci ót hoz nak lét re, ame lyek
egy szerűen nin cse nek je len az ala cso nyabb szin te ken, és ame-
lyek ből a ma ga sabb szin te ken új, tör vény jel legű min ták ke let-
kez het nek – és ke let kez nek is. Pél dá ul, bár ma nap ság egyet len
ko moly tu dós sem hi szi, hogy a bio ló gi á ban lé tez né nek olyan
kü lön le ges „éle terők”, ame lyek nek sem mi fé le zi kai-ké mi ai ere-
de te nincs, en nek el le né re ez a zi kai szint nem ha tá roz za meg
egy ma gá ban a föl di bio ló gi ai tör vé nye ket.
Mind össze ti zen nyolc nap pal A fa jok ere de te című re-
mekmű vé nek 1859. no vem ber 24-i meg je le né se után Char les
Dar win le ve let ka pott a csil la gász Sir John Fre derick Wil li am
Her scheltől. Her schel, az Urá nusz fel fe dező jé nek a szkep ti ciz-
mu sát fe jez te ki Dar win evo lú ci ós fel fo gá sá nak lát szó la gos ön-