ké nyes sé gé vel kap cso lat ban, és azt írta, hogy a köny vé ben ki fej-
tett tör vény „sze dett-ve dett és za va ros”. Még is, ép pen eb ben
rej lik az ere je. Dar win el mé le té nek szép sé ge ab ban rej lik, hogy
az élő vi lág ban mű ködő ha tá sok, és pe dig a vé let len szerű va ri á ci-
ók és a kör nye ze ti sze lek ció ver sen gé sé nek szin té zi sét kí nál ja.
Dar win meg ta lál ta az arany kö zép utat a „mi ért” és a „ho gyan”
kö zött a bio ló gi á ban, egyet len ko he rens sé má ba in teg rál va az
ok sá gi ma gya rá za to kat az in duk tív ér ve lés sel. Meg mu tat ta,
hogy a bio ló gia alap vetően tör té nel mi és vé let len szerű ter mé-
sze te el le né re meg fe lelő pro duk tív tu do mány le het, amely se gí ti
az élő vi lág meg ér té sét.
A dar wi niz mus meg erő sí tet te a tu do má nyos for ra dal mat, és
ki ter jesz tet te arra az egyet len te rü let re, ahol a te le o lo gi kus
szem lé let meg kérdő je lez he tet len nek tűnt – az élő vi lág ra. Az ál-
ta la su gár zott vi lág kép azon ban nem is kü lön böz het ne job ban
at tól, amely a mo dern zi ká ból fa kad. Ezt kü lö nö sen jól ér zé kel-
te ti az, mi lyen gyö ke re sen el térő fel fo gás ban kö ze lí tik meg a ter-
ve zett ség rej té lyét. A dar wi niz mus az élő vi lág lát szó la gos ter ve-
zett sé gé nek tel jes mér ték ben evo lú ci ós fel fo gá sát kí nál ja, ez zel
szem ben a zi ka és a koz mo ló gia az időt len ma te ma ti kai tör vé-
nyek ter mé sze té ben ke re sett ma gya rá za tot arra, mi tet te első-
sor ban le hető vé az élet re való át me ne tet. Az élet tu do má nyok
mű velői és a zi ku sok egy aránt gyak ran ál lí tot ták szem be a dar-
wi ni evo lú ció „sze dett-ve dett” rend sze rét a zi ka tör vé nye i nek
me rev és vál to zat lan jel le gé vel. Úgy gon dol ták, hogy nem a tör-
té ne lem és az evo lú ció, ha nem az időt len ma te ma ti kai szép ség
ural ko dik a zi ka leg al só szint jén. Le maît re zse ni á lis meg lá tá sa,
[ 11 ]