mi sze rint a Vi lág egye tem tá gul, ter mé sze te sen erős evo lú ci ós
gon dol ko dást ol tott be a koz mo ló gi á ba. Még is, mé lyebb szin ten,
ahol a ter ve zett ség rej té lyéről be szé lünk, úgy tű nik, hogy Le-
maît re és Dar win raj zai (lásd a 3., il let ve 4. szí nes táb lán) alap-
vetően el térő vi lág né ze tet tük röz nek. Ez az a mély fo gal mi sza-
ka dék, amely a tu do má nyos for ra da lom óta el vá lasz tot ta egy-
más tól a bio ló gi át és a zi kát.
E sza ka dék át hi da lá sá nak vá gya tu do má nyos pá lya fu tá sá nak
kez de te óta fog lal koz tat ta Step hent, de va ló di ku ta tá si prog ram-
ként csak a hu sza dik szá zad vé gén kris tá lyo so dott ki, ami kor ku-
ta tá si erő fe szí té se i nek nagy ré sze a koz mi kus ter ve zett ség rej té-
lye köré kon cent rá ló dott. Ez nem volt ke ve sebb, mint az arra
tett kí sér let, hogy be lülről vál toz tas sa meg a koz mo ló gi át.
Tér jünk most vissza az 1990-es évek arany ko rá hoz. A vá rat-
lan, csil la gá sza ti meg gye lé se ken ala pu ló fel fe de zés, mi sze rint
a Vi lág egye tem tá gu lá sa gyor sul, ha son ló an meg lepő el mé le ti
fej le mé nyek kel tár sult, ame lyek azt su gall ták, hogy a zi ka tör-
vé nyei ta lán még sin cse nek kőbe vés ve. Egy re so ka sod tak az
arra vo nat ko zó bi zo nyí té kok, hogy a zi kai tör vé nyek leg alább
né hány tu laj don sá ga ta lán nem ma te ma ti kai szük ség szerű ség,
ha nem vé let len, ami an nak az egye di fo lya mat nak a vé let len-
szerű jel le gét tük rö zi, aho gyan a Vi lág egye tem lehűlt a for ró ős-
rob ba nást kö vetően. A ré szecs kék faj tá i tól kezd ve a köl csön ha-
tá sok erős sé gé ig és a sö tét ener gia mennyi sé gé ig szá mos tény
tet te nyil ván va ló vá, hogy a Vi lág egye tem szá mos élet ba rát tu laj-
don sá ga va ló színű leg nem véső dött be a Vi lág egye tem be an nak
blacktrush
(BlackTrush)
#1