szü le té se kor, ha nem a for ró ős rob ba nás kor sza ká nak mé lyén
meg bú vó, ősi evo lú ció ma rad vá nya le het.
A köl csön ha tá sok kö zöt ti össze füg gé sek kel fog lal ko zó, a húr-
el mé le ten dol go zó te o re ti ku sok egy tar ka mul ti ver zu mot kezd-
tek el kép zel ni, egy ha tal mas fel fú vó dó te ret, amely szi get-
szerűen el he lyez kedő uni ver zu mok folt ja it tar tal maz za, és ezek
mind egyi ké nek meg van nak a maga tu laj don sá gai és he lyi zi kai
tör vé nyei. Ez a koz mi kus nom han golt ság kér dé sé ben el söprő
erejű szem lé let vál tás hoz ve ze tett. Ahe lyett, hogy az egyet len
végső el mé let ál má nak bu ká sát gyá szol ták vol na, a mul ti ver-
zum hí vei meg pró bál ták az ál tal visszá já ra for dí ta ni ezt a kí nos
ku dar cot, hogy a koz mo ló gi át kör nye zet tu do mánnyá ala kí tot ták
át (bár na gyon nagy kör nye zet tel!). Az egyik el mé le ti zi kus a
mul ti ver zu mot al ko tó uni ver zu mok zi kai tör vé nye i nek he lyi
jel le gét az Egye sült Ál la mok ke le ti part vi dé ké nek idő já rá sá hoz
ha son lí tot ta: „rend kí vül vál to zó, szin te min dig bor zasz tó, de
nagy rit kán egész kel le mes.”
En nek a vál to zás nak a je lentő sé gét a tu do mány tör té netből
vett pél dá val ér zé kel tet het jük. 1597-ben Jo han nes Kep ler né met
csil la gász a Nap rend szer olyan mo dell jét dol goz ta ki, amely az
ősi pla tó ni sza bá lyos geo met ri ai tes te ken ala pult, vagy is azon az
öt sza bá lyos po li éde ren, ame lyek kö zül a koc ka a leg is mer tebb.
Kep ler úgy kép zel te, hogy a hat is mert boly gó kö ze lítő leg kör
ala kú pá lyá ját a Na pot kö rül vevő, lát ha tat lan göm bök höz rög zí-
ti. Hi po té zi se ér tel mé ben ezek nek a göm bök nek a re la tív mé re-
tét az a fel té tel ha tá roz za meg, hogy a Sza tur nusz leg külső
gömb jén kí vül min den gömb az öt sza bá lyos po li é der egyi ké be
[ 12 ]