be lülről il lesz ke dik, és min den gömb, ki vé ve a Mer kúr leg belső
gömb jét, kí vülről pon to san il lesz ke dik a be fe lé ha lad va kö vet-
kező po li é der hez. A 6. ábra ezt a kon gu rá ci ót szem lél te ti.
Ami kor Kep ler az öt sza bá lyos geo met ri ai tes tet a meg fe lelő sor-
rend ben he lyez te egy más ba, és mind egyik kí vül, il let ve be lül
szo ro san il lesz ke dett a meg fe lelő göm bök höz, ak kor azt ta lál ta,
hogy a be ágya zott göm bök su ga ra meg fe lel az egyes boly gók
Nap tól való tá vol sá gá nak, és mi vel a Sza tur nusz a leg külső po li-
édert kö rül vevő gömb men tén mo zog, min den szo ro san il lesz-
ke dik, vagy is nincs moz gás tér a re la tív su ga rak meg vál toz ta tá-
sá ra. Ezen az ala pon meg jó sol ta a boly gók tel jes szá mát – ha tot
–, va la mint pá lyá juk re la tív mé re tét. Kep ler sze mé ben a boly gók
szá ma és Nap tól mért tá vol sá guk a ter mé szet mély ma te ma ti kai
szim met ri á já nak meg nyil vá nu lá sa volt. Első je lentős csil la gá-
sza ti mun ká já ban, a Mys te ri um Cos mogra p hi cumban va ló ban kí-
sér le tet tett arra, hogy össze egyez tes se a szfé rák har mó ni á já ról
szó ló, ősi pla tó ni ál mot a ti zen ha to dik szá za di fel fo gás sal, mi-
sze rint a boly gók a Nap kö rül ke rin ge nek.
{ 4 }