Több mint négy év szá zad dal később Car ter egyet ér tett Ko per ni-
kusszal ab ban, hogy mi, em be rek nem va gyunk a koz mi kus
rend köz pon ti sze replői. Még is – vé le ke dett – ta lán té ve dés len-
ne, ha azt fel té te lez nénk, hogy sem mi lyen te kin tet ben nem va-
gyunk kü lön le ge sek, kü lö nö sen, ha ez a koz mosz ra vo nat ko zó
sa ját meg gye lé se ink re vo nat ko zik? Ta lán azért ta lál juk a Vi lág-
egye te met olyan nak, ami lyen, mert itt va gyunk?
Car ter nek iga za volt. Biz to san nem gyel nénk meg sem mit
ott és ak kor, ahol vagy ami kor nem lé tez nénk. Egyes tu dó sok,
mint Le maît re és Ro bert Dic ke ame ri kai csil la gász, már az 1930-
as évek ben azon gon dol kod tak, mi lyen tu laj don sá gok kal kell
ren del kez nie a Vi lág egye tem nek ah hoz, hogy in tel li gens lé nyek
lé tez hes se nek ben ne. Az in tel li gens és egyéb élet for mák a szé-
nen ala pul nak – ér vel tek –, amely a csil la gok bel se jé ben fo lyó
ter mo nuk le á ris égés so rán jön lét re egy több mil li árd évig tar tó
fo lya mat ban. Egy tá gu ló Vi lág egye tem azon ban nem tud több
mil li árd év időt biz to sí ta ni eh hez, ha csak nem tar tal maz több
mil li árd fény év ki ter je désű te ret is. Ezért nem kell meg lepőd-
nünk, ál la pí tot ta meg Le maît re és Dic ke, hogy egy öreg és nagy
Vi lág egye tem ben élünk. A tá gu ló uni ver zu mok ban van egy ked-
vező idő szak, ami kor egy ál ta lán lé tez het nek és dol goz hat nak
csil la gá szok, ami szük ség szerűen be fo lyá sol ja, mit lát hat nak.
Az ilyen kö vet kez te té sek alap vetően nem kü lön böz nek azok-
tól, ame lyek re ak kor ju tunk, ami kor ma gya rá za tot adunk a min-
den na pi hely ze tek ben elő for du ló sze lek ci ós tor zu lá sok ra. Car-
ter azon ban to vább ment en nél – sok kal to vább. Azt ve tet te fel,
hogy a meg gyelő sze lek ci ós ha tá sa nem csak egyet len uni ver-
blacktrush
(BlackTrush)
#1