zu mon be lül – a mi Vi lág egye te münk ben – ér vé nye sül, ha nem a
mul ti ver zum egé szé re vo nat ko zó an. Úgy gon dol ta, hogy mű kö-
dik egy ál ta lá no sabb („mul ti ver zá lis”) ant ro pi kus elv, a mul ti-
ver zum ban ural ko dó sze mély te len me ta tör vé nye ken túl mu ta tó,
azok fö löt ti sza bály, amely meg tes te sí ti a lé te zé sünk höz szük sé-
ges op ti má lis fel té te le ket, és „köz remű kö dik” an nak ki vá lasz tá-
sá ban, hogy a sok uni ver zum kö zül me lyik ben ta lál juk meg ma-
gun kat.
Ez va ló ban ra di ká lis ja vas lat volt. Is mét az éle tet he lyez te ki-
vált sá gos hely zet be, a Vi lág egye tem ma gya rá za tá nak kö zép-
pont já ba, mi ál tal Car ter ant ro pi kus elve – úgy tű nik – öt év szá-
za dot lé pett vissza, egé szen a Ko per ni kusz előt ti idő kig. Az ál tal,
hogy meg je löl egy bi zo nyos, ki tün te tett ál la po tot, amely ma gá-
ban fog lal ja az éle tet, az in tel li gen ci át vagy akár a tu da tot, a te-
leo ló gi á val ka cér ko dik – az zal az arisz to te lé szi né zet tel, ame lyet
a tu do má nyos for ra da lom si ke re sen meg dön tött, leg alább is így
gon dol tuk.
Nem meg lepő, hogy ami kor Car ter 1973-ban elő ször ter jesz-
tet te elő koz mo ló gi ai ant ro pi kus el vét, a bár mi fé le mul ti ver-
zum ra vo nat ko zó bi zo nyí té kok a leg jobb eset ben is csak tö re dé-
ke sek vol tak, ezért Car ter töp ren gé se it ál ta lá ban üres fe cse gés-
nek minő sí tet ték és el ve tet ték. Ám ami kor a hu sza dik szá zad vé-
gé hez kö ze led ve az ese mé nyek je lentős for du la tot vet tek, a mul-
ti ver zum el mé le te tá mo ga tást nyert, Car ter ant ro pi kus el gon do-
lá sa új já éledt, és ki je löl te he lyün ket eb ben a ha tal mas koz mi kus
so ka da lom ban. Az ant ro pi kus elv re úgy kezd tek te kin te ni, mint
olyan PIN-kód ra, amely a mul ti ver zum el mé le tét absz trakt pla-
blacktrush
(BlackTrush)
#1