tó ni épít mény ből va ló di zi kai el mé let té ala kí tot ta át, amely
tény le ge sen ké pes ma gya rá za to kat adni.
A mul ti ver zum hí vei ki je len tet ték, hogy meg ta lál ták a má so-
dik le het sé ges vá laszt a Vi lág egye tem ter ve zett sé gé nek rej té lyé-
re – az első az, hogy mind ez pusz ta vé let len, egy mély ér telmű,
de (egyelő re) ti tok za tos ma te ma ti kai elv a lé te zés mag vá ban. Az
új, az ant ro pi kus mul ti ver zum-koz mo ló gia alap ján adott vá lasz
az volt, hogy a lát szó la gos ter ve zett ség csak a „he lyi” koz mi kus
kör nye ze tünk sa ját ja: rit ka, élet ba rát ré gi ó ban élünk a szi get-
uni ver zu mok ha tal mas koz mi kus mo za ik já ban, amely ré gi ót az
ant ro pi kus elv tün te ti ki a töb bi vel szem ben. A fej le mény nagy
iz gal mat kel tett. „Együtt va gyunk, a Vi lág egye tem és mi – je len-
tet te ki Lin de. – Nem tu dom el kép zel ni a Vi lág egye tem kö vet ke-
ze tes el mé le tét, amely gyel men kí vül hagy ja az éle tet és a tu da-
tot”. The Cos mic Lands ca pe (A koz mi kus táj kép) című köny vé ben
Le on ard Sus skind, a Stan ford Egye tem húr el mé let tel (amely re
me rész spe ku lá ci ók nál min dig le het tá masz kod ni) fog lal ko zó,
né ze tei mel lett ki tar tó zi ku sa a mul ti ver zum ban ural ko dó ob-
jek tív me ta tör vé nyek és a szub jek tív ant ro pi kus elv pá ro sát az
alap vető zi ka új pa ra dig má já nak ne vez te.
A ré szecs ke zi ka ti tán ja, Ste ven Wein berg is azt su gall ta,
hogy az ant ro pi kus gon dol ko dás új kor szak haj na lát jel zi a koz-
mo ló gi á ban. Az 1960-as évek ben szü le tett meg lá tá sa, mi sze rint
az elekt ro mág ne ses köl csön ha tás és a gyen ge ma gerő egy és
ugyan az a köl csön ha tás, a ré szecs ke zi kai stan dard mo dell
alap ját ké pez te. A stan dard mo dell né hány elő re jel zé sét az óta
lenyű göző, nem ke ve sebb mint ti zen négy ti ze des jegy pon tos ság-
[ 14 ]