gal el lenő riz ték, így ez a va la ha volt leg pon to sab ban iga zolt zi-
kai el mé let. Mind azon ál tal e meggyőző pon tos ság el le né re
Wein berg úgy érez te, hogy ha meg akar juk ér te ni a mé lyebb
oko kat, ame lyek mi att a stan dard mo dell ép pen olyan for mát
ölt, ami lyen nek ta pasz tal juk, ak kor eh hez ki kell egé szí te ni az
or to dox zi ka ma te ma ti kai alap el ve it egy merő ben más ter mé-
szetű elv vel. „A tu do mány tör té ne té ben a leg több elő re lé pést a
ter mé szet tel kap cso la tos fel fe de zé sek fém je lez ték – je len tet te ki
Cam bridge-ben Li ving in the Mul ti ver se (Élet a mul ti ver zum ban)
című előa dá sá ban –, de bi zo nyos for du ló pon to kon ma gá ra a tu-
do mány ra vo nat ko zó fel fe de zé se ket tet tünk, és arra vo nat ko zó a-
kat, hogy mit te kin tünk el fo gad ha tó el mé let nek. Ta lán most is
ilyen for du ló pon ton va gyunk... és a mul ti ver zum le gi ti mál ja az
ant ro pi kus ér ve lést a zi kai el mé le tek új alap ja ként.” A Wein-
berg ál tal fel idé zett vi lág szem lé let a du a liz mus egy for má ját
vissz han goz za. Lé tez nek zi kai tör vé nyek vagy me ta tör vé nyek,
ame lye ket sor ra fel fe de zünk, de ezek ri de gek és sze mély te le nek.
Eze ken kí vül azon ban ott van az ant ro pi kus elv, amely a maga
rej té lyes mód ján össze kap csol ja a (meta)tör vé nye ket az ál ta lunk
ta pasz talt zi kai vi lág gal.
A re ak ci ók he ve sek vol tak. Az évek so rán az ant ro pi kus elv
bár mely mér ce sze rint az el mé le ti zi ka leg vi ta tot tabb kér dé sé-
vé vált. Van nak, akik egy ér telműen ta gad ják. „Az in á ci ós el mé-
let meg ás ta a maga sír ját – je len tet te ki Paul Ste in hardt, a koz-
mo ló gi ai fel fú vó dás társ fel fe dező je a Prince ton Egye te men.
„Olyan ez, mint ha fel ad nánk” – fo gal ma zott nyer sen a No bel-dí-
[ 15 ]