Step hen kol lé gá ja, Neil Tu rok szólt ne kem, hogy a fő nök lát ni
akar. Tu rok len dü le tes, a DAMTP hí res felső fo kú ma te ma ti kai
kép zé sé nek ré szét al ko tó kur zu sa volt az, ami nem sok kal
azelőtt fel kel tet te az ér deklő dé se met a koz mo ló gia iránt. Step-
hen ta lán hal lott róla, hogy kitűnőek a vizs ga ered mé nye im, és
sze mé lye sen akart meggyőződ ni ar ról, jó dok tor je lölt len nék-e a
szár nyai alatt.
Step hen po ros, köny vek kel és tu do má nyos cik kek kel teli iro-
dá ja ott ho nos nak tűnt szá mom ra. Ma gas mennye ze te és nagy
ab la ka volt, ame lyet, mint később meg tud tam, még a fa gyos téli
na po kon is nyit va tar tott. Az ajtó mel let ti fal ra Ma ri lyn Mon roe
képe volt ki té ve; alat ta egy be ke re te zett és alá írt fény kép, ame-
lyen Haw king Einstein nel és New ton nal pó ke re zett az En terp ri se
ho lo fe dél ze tén. A tő lünk jobb ra eső fa lat két, ma te ma ti kai szim-
bó lu mok kal te le írt táb la fog lal ta el. Az egyi ken egy kö zel múlt-
be li szá mí tás sze re pelt Ne il nek és Step hen nek a Vi lág egye tem
ke let ke zé sét le író, leg újabb el mé le té vel kap cso lat ban, de a má-
so di kon lát ha tó raj zok és kép le tek lát ha tó lag az 1980-as évek ele-
jéről szár maz tak. Le het, hogy ezek vol tak az utol só dol gok, ami-
ket a sa ját ke zé vel írt?
Halk kat tin tás tör te meg a csen det. Step hen be szél ni kez dett.
Mi után több mint egy év ti zed del ko ráb ban egy tüdő gyul la dást
kö vető légcső met szés kö vet kez té ben el vesz tet te a ter mé sze tes
hang ját, most test te len, szá mí tó gé pes han gon kom mu ni kált,
ami las sú és fá rad sá gos fo lya mat volt.
Sor vadt iz ma i nak utol só ere jét is össze szed ve, gyen ge nyo-
mást gya ko rolt egy szá mí tó gé pes egér hez ha son ló kat tin tó-
blacktrush
(BlackTrush)
#1