az zal a ténnyel, hogy ez tény le ge sen így tör tént? Az élő és élet te-
len vi lá got el vá lasz tó sza ka dék min den ed di gi nél mé lyebb nek
tű nik.
A fi zi ku sok sze rint a mul ti ver zum pa ra do xon elé ál lít ben-
nün ket. A mul ti ver zum-koz mo ló gia a koz mi kus fel fú vó dás ra
(in á ci ó ra) épít, vagy is arra az el kép ze lés re, hogy a Vi lág egye-
tem tör té ne te leg ko ráb bi sza ka szá ban rö vid ide ig tar tó, gyors tá-
gu lá son ment ke resz tül. Az in á ci ós el mé le tet egy ide je ren ge-
teg meg gye lés tá mo gat ja, de az el mé let kel le met len mel lék ha-
tá sa, hogy nem egy, ha nem na gyon sok uni ver zu mot hoz lét re.
Mi vel nem mond ja meg, me lyik ben kel le ne len nünk – hi ány zik
belő le ez az in for má ció –, az el mé let so kat ve szít azon ké pes sé-
géből, hogy elő re je lez ze, mit kel le ne lát nunk. Ez egy pa ra do-
xon. Egy részt leg jobb koz mo ló gi ai el mé le te ink azt su gall ják,
hogy mul ti ver zum ban élünk. Ugyan ak kor a mul ti ver zum tönk-
re te szi ezen el mé le tek elő re jelző ké pes sé gé nek je lentős ré szét.
Nem ez volt az első al ka lom, ami kor Step hen egy rej té lyes
pa ra do xon nal szem be sült. Még 1977-ben ha son ló rej téllyel ta lál-
ta szem ben ma gát a fe ke te lyu kak sor sá val kap cso lat ban. Ein-
stein ál ta lá nos re la ti vi tás el mé le te sze rint a fe ke te lyuk ba eső
dol gok ra vo nat ko zó szin te min den in for má ció örök re el vész.
Step hen azon ban rá jött, hogy a kvan tum el mé let pa ra dox csa-
vart ad eh hez a tör té net hez. Meg ál la pí tot ta, hogy a fe ke te lyuk
fel szí ne kö ze lé ben zaj ló kvan tum fo lya ma tok ha tá sá ra a lyuk
gyen ge, de egyen le tes ré szecs ke su gár zást bo csát ki, be le ért ve a
fény ré szecs ké ket is. Ez a – ma Haw king-su gár zás ként is mert –