su gár zás túl hal vány ah hoz, hogy zi ka i lag ész lel hető le gyen, de
pusz ta lé te zé se is ere dendően prob le ma ti kus. Ar ról van
ugyan is szó, hogy ha a fe ke te lyu kak ener gi át su gá roz nak, ak kor
össze kell zsu go rod ni uk, és vé gül el kell tűn ni ük. Mi tör té nik a
ben ne rejlő ha tal mas in for má ció mennyi ség gel, ami kor egy fe-
ke te lyuk ki su gá roz za tö me gé nek utol só mor zsá ját is? Step hen
szá mí tá sai azt mu tat ták, hogy ez az in for má ció örök re el vész.
Ér ve lé se sze rint a fe ke te lyu kak a végső hul la dékgyűjtők. Ez a
for ga tó könyv azon ban el lent mond a kvan tum el mé let azon alap-
el vé nek, amely nek ér tel mé ben a zi kai fo lya ma tok ké pe sek át-
ala kí ta ni és össze ke ver ni az in for má ci ót, de soha nem tö röl he tik
ki vissza for dít ha tat la nul. Is mét pa ra do xon ba bot lot tunk te hát: a
kvan tum fo lya ma tok ha tá sá ra a fe ke te lyu kak su gá roz nak és in-
for má ci ót ve szí te nek, de a kvan tum el mé let sze rint ez le he tet-
len.
A fe ke te lyu kak élet cik lu sá hoz, il let ve a mul ti ver zum hoz
kap cso ló dó két pa ra do xon az el múlt év ti ze dek ben a zi ka két
leg in kább bosszan tó és leg vi ta tot tabb rej té lyé vé vált. Mi vel az
in for má ció ter mé sze té vel és sor sá val kap cso la to sak, arra a kér-
dés re mu tat nak rá, hogy végső so ron miről szól az el mé le ti zi-
ka. Mind két pa ra do xon az úgy ne ve zett fél klasszi kus gra vi tá ció
össze füg gé sé ben me rül fel. A gra vi tá ci ó nak ezt az el mé le ti le írá-
sát Step hen és cam bridge-i kol lé gái az 1970-es évek kö ze pén al-
kot ták meg, el mé le tük a klasszi kus és a kvan tu mos gon dol ko dás
öt vö ze tén ala pul. A pa ra do xo nok ak kor buk kan nak fel, ha va la ki
ezt a fél klasszi kus gon dol ko dást vagy rend kí vül hosszú idő táv ra
(fe ke te lyu kak ese té ben), vagy rend kí vül nagy tá vol sá gok ra (a
[ 19 ]