mul ti ver zum ese tén) al kal maz za. A két pa ra do xon együt te sen
min den ed di gi nél lát vá nyo sab ban szem lél te ti azo kat a sú lyos
ne héz sé ge ket, ame lyek kel ak kor kell szem be néz nünk, ami kor
meg pró bál juk a hu sza dik szá za di zi ka két alap pil lé rét, a re la ti-
vi tás el mé le tet és a kvan tum el mé le tet össz hang ba hoz ni egy-
más sal. Eb ben a sze rep kö rük ben ész bon tó gon do lat kí sér let ként
szol gál tak, ame lyek men tén az el mé le ti zi ku sok a fél klasszi kus
gra vi tá ció el mé le tét a vég le te kig ext ra po lál ták, hogy lás sák,
pon to san mi kor és ho gyan fog cső döt mon da ni.
Step hen min dig is ked vel te a gon do lat kí sér le te ket. Mi után
meg ta gad ta a lo zó át, szí ve sen kí sér le te zett né hány mély lo-
zó ai kér dés sel – volt-e kez de te az idő nek, alap vető-e az ok-oko-
za ti össze füg gés, és a leg am bi ci ó zu sabb: ho gyan il lesz ke dünk
mi, „meg gyelők” a koz mi kus rend szer be. Mind ezt úgy tet te,
hogy eze ket az el mé le ti zi ka fur fan gos kí sér le te i ként fo gal maz-
ta meg. Step hen há rom nagy szerű hoz zá já ru lá sa a zi ka tu do-
má nyá hoz zse ni á lis, gon do san össze ál lí tott gon do lat kí sér le tek
ered mé nye. Ezek kö zül az első az ős rob ba nás szin gu la ri tá si té te-
le i nek so ro za ta volt a klasszi kus gra vi tá ci ó ban; a má so dik, 1974-
es fel fe de zé se a fél klasszi kus gra vi tá ci ó ban az volt, hogy a fe ke-
te lyu kak su gá roz nak; a har ma dik pe dig a ha tár nél kü li ja vas la ta
a Vi lág egye tem ke let ke zé sé re, szin tén a fél klasszi kus gra vi tá ció
ke re tei kö zött.
Nos, bár le het ne amel lett ér vel ni, hogy a fe ke te lyu kak in for-
má ci ós pa ra do xo na csak tu do má nyos ér deklő dés re tart szá mot
- a Haw king-su gár zás nom rész le tei va ló színű leg soha nem
lesz nek meg gyel hetők –, a mul ti ver zum pa ra do xo na köz vet le-