or ges Le maît re fel idéz te Ein stein re ak ci ó ját, ami kor elő ször tá jé-
koz tat ta fel is me ré séről, mi sze rint a Vi lág egye tem tá gul. Ez 1927
ok tó be ré ben tör tént Brüsszel ben, az Ötö dik Sol vay Fi zi kai Kon-
fe ren ci án, ahol a vi lág leg ki vá lóbb zi ku sai gyűl tek össze. A
har minc há rom éves pap-csil la gász nem vett részt a kon fe ren ci-
án, de az ülés szü ne té ben meg ke res te Ein steint. Ami kor meg em-
lí tet te Einstein nek, hogy az ál ta lá nos re la ti vi tás el mé letből az
kö vet ke zik, hogy a tér tá gul, és ezért azt kell lát nunk, hogy a ga-
la xi sok tá vo lod nak tő lünk, Ein stein el len ke zett. „Né hány jó in-
du la tú tech ni kai meg jegy zés után [Ein stein] az zal zár ta le a be-
szél ge tést, hogy zi kai szem pont ból szá má ra ez »för tel mes nek«
tű nik” – em lé ke zett vissza Le maît re az in ter jú ban.
Le maît re azon ban nem csüg gedt, ko mo lyan vet te sa ját fel fe-
de zé se it, és úgy gon dol ta, a tá gu lás azt je len ti, hogy a Vi lág egye-
tem nek kel lett hogy le gyen kez de te, amit ő ős atom nak ne ve zett.
Ez egy el ké pesztő sűrű ségű ki csiny cso mó le he tett, amely nek fo-
ko za tos szét esé se ré vén jött lét re az anyag, a tér és az idő.
Mi ért el le nez te Ein stein ilyen ha tá ro zot tan a Vi lág egye tem
kez de té nek gon do la tát? Azért, mert úgy érez te, hogy ez tel je sen
tönk re ten né a zi ka alap ja it. Úgy gon dol ta, hogy Le maît re ős-
atom ja vagy bár mely más ős rob ba nás-ere det be lé pé si pont le het
Is ten szá má ra, hogy be avat koz zék a ter mé szet mű kö dé sé be. Az
1930-as évek ele jén tett hosszú sé tá i kon Ein stein arra biz tat ta
Le maît re-t, hogy ta lál jon mó dot a kez det el ke rü lé sé re, mert „ez
túl sá go san em lé kez tet a te rem tés ke resz tény dog má já ra”. Úgy
érez te, ha a koz mo ló gi ai el mé let szü le té si anya köny vi ki vo na tot
adna a Vi lág egye tem nek, ak kor örök re hall gat nia kel le ne ar ról,
blacktrush
(BlackTrush)
#1