ki vagy mi adta ki azt, meg foszt va min ket an nak a leg hal vá-
nyabb re mé nyétől is, hogy pusz tán a tu do mány se gít sé gé vel
meg ért sük a Vi lág egye te met.
A bel ga abbé meg kí sé rel te meg nyug tat ni Ein steint, és egé-
szen odá ig ment, hogy az zal ér velt, „az ős atom hi po té zi se a vi lág
ter mé szet fe let ti te rem té sé nek an ti té zi se”. Ami azt il le ti, Le-
maît re a Vi lág egye tem ke let ke zé sét cso dá la tos le hető ség nek te-
kin tet te a ter mé szet tu do má nyok ha tó kö ré nek ki ter jesz té sé re.
Ein stein és Le maît re vi tá ja a Vi lág egye tem tá gu lá sá nak végső
oká ról folyt, így a Vi lág egye tem ter ve zett sé ge rej té lyé nek lé nye-
gét érin tet te. A vita sok te kin tet ben Lin de és Haw king het ven
év vel későb bi vi tá já nak elő fu tá ra volt. Mire gon dolt Le maît re,
ami kor az ős rob ba nást a „ter mé szet fe let ti te rem tés an ti té zi se-
ként” kép zel te el? En nek meg ér té sé hez ala po sab ban meg kell
vizs gál nunk mind két tu dós el kép ze lé se it.
A mo dern koz mo ló gia el mé le ti alap jai Ein stein re la ti vi tás-
el mé le tén nyug sza nak. Ez vissza ve zet min ket a hu sza dik szá zad
for du ló já ra, abba az idő be, ami kor a zi ku sok is mer ték New ton
gra vi tá ci ós és moz gá si tör vé nye it, va la mint Ja mes Max well
elekt ro mos ság-, mág ne ses ség- és fény el mé le tét, ame lyek a hő el-
mé let tel együtt az ipa ri for ra da lom alap ját ké pez ték. Az ezek ből
a ti zen ki len ce dik szá za di zi kai el mé le tek ből ki bon ta ko zó vi lág-
kép össz hang ban volt a va ló ság ról al ko tott in tu i tív ké pünk kel,
amely ma gá ban fog lal ta a ré szecs ké ket és mező ket, ame lyek a
rög zí tett tér ben ter jed nek, és moz gá su kat egy uni ver zá lis óra –
va la mi fé le koz mi kus Big Ben irá nyít ja. Ezért nem meg lepő,
[ 2 ]