hogy a leg több zi kus úgy érez te, hogy kö ze led nek a ter mé szet
sza ba tos és pon tos le írá sá hoz, így a zi ka ha ma ro san tel jes lesz.
1900-ban azon ban Wil li am Thom son ír–skót zi kus, a klasszi-
kus, ti zen ki len ce dik szá za di zi ka egyik óri á sa, is mer tebb ne-
vén Lord Kel vin, „két sö tét felhőt vett ész re a ho ri zon ton”. A
Kel vin ál tal azo no sí tott felhők egyi ke az anyag nak és a fény nek
az éte ren ke resz tül vég zett moz gá sá hoz, a má sik pe dig a tár gyak
ál tal a me le gí té sük kor ki bo csá tott su gár zás mennyi sé gé hez kap-
cso ló dik. Mind azon ál tal a leg több zi kus úgy érez te, hogy ezek
csu pán rész let kér dé sek, ame lye ket le kell zár ni, mi ál tal a zi kai
el mé let épít mé nye meg szi lár dul.
Egy év ti ze den be lül azon ban min den meg vál to zott. Kel vin
„rész le te i nek” tisz tá zá sa két tel jes körű for ra dal mat in dí tott el, a
re la ti vi tás el mé let és a kvan tum zi ka for ra dal mát. Rá adá sul
ezen for ra dal mak mind egyi ke ra di ká li san el térő irány ba te rel te
a zi kát, újabb ár nyé kot ve tett rá, amely mind má ig ott le beg a
zi ka ha tá rai fe lett. Ez az ár nyék a mak ro- és a mik ro vi lág egy-
más hoz il lesz ke dé sé nek prob lé má ját je len ti.
Pon to san me lyik az a fénnyel kap cso la tos je len ség, amely fel-
for gat ta a ti zen ki len ce dik szá za di zi ka épít mé nyét? Nos, a se-
bes sé ge. Gon do san meg ter ve zett és el vég zett kí sér le tek kel ki-
mu tat ták, hogy a fény min dig 299 792 ki lo mé ter/má sod perc se-
bes ség gel ter jed, füg get le nül a meg gyelő moz gá sá tól a fény su-
gár for rá sá hoz ké pest. Ez nyil ván va ló an nem fe lelt meg a min-
den na pi ta pasz ta la ta ink nak: ha moz gó vo na ton uta zunk, egy ér-
telműen más nak (nul la) mér jük a vo nat se bes sé gét, mint ami kor
a sí nek mel lett áll va vé gez zük a mé rést. A meg gye lés szem be-
[ 3 ]