ment a ti zen ki len ce dik szá za di gon dol ko dás sal is. Ak kor úgy
gon dol ták, hogy a fény hul lá mo kat az éter, egy ti tok za tos, a te ret
ki töltő kö zeg hor doz za. Ha va ló ban ez len ne a hely zet, ak kor az
éter hez ké pest el térő se bes ség gel moz gó meg gyelők nek lát ni-
uk kell, hogy a fény hul lá mok kü lön böző se bes ség gel ha lad nak
el hoz zá juk ké pest. A kí sér le tek azon ban mást mu tat tak, és ez
elég ok volt Al bert Einstein nek, aki ak ko ri ban a sváj ci sza ba dal-
mi hi va tal tiszt vi selő je ként dol go zott, hogy két ség be von ja az
éter lé te zé sét.
Ein stein rá jött, hogy ha a fényt min den meg gyelő min dig
azo nos se bes ség gel ha la dó nak ész le li, ak kor az egy más hoz ké-
pest moz gó meg gyelők nek el térő tá vol ság- és idő fo gal mak kal
kell ren del kez ni ük. Vé gül is a se bes ség a meg tett tá vol ság nagy-
sá gá nak és az uta zás idő tar ta má nak há nya do sa. Ein stein sze rint
a koz mi kus Big Ben he lyett mind annyi an sa ját órá in kat hor doz-
zuk, és bár mind annyi unk órá ja egy for mán pon tos le het, ha
egy más hoz ké pest moz gunk, ak kor ki es nek a szink ron ból, és
kü lön böző idő tar ta mot mér nek ugyan azon két ese mény kö zött.
Ugyan ez igaz a tá vol ság ra is; az egyik meg gyelő mérő rúd ja kü-
lön böz het a má si ké tól. Egy szerűen nem lé te zik egyet len, uni-
ver zá li san he lyes mé ré si ered mény az idő tar tam ra és a tá vol ság-
ra. Ez volt Ein stein 1905-ös spe ci á lis re la ti vi tás el mé le té nek lé-
nye ge. A „re la ti vi tás” ki fe je zés pon to san arra a tény re utal, hogy
a tér, az idő és az egy idejű ség fo gal mai nem ob jek tív té nyek, ha-
nem min dig egy adott meg gyelő höz kötőd nek.
Fel me rül het az a kér dés, mi lesz a két meg gyelő ál tal mért
tá vol sá gok kö zöt ti kü lönb ség gel. Egy szerűen el tű nik? Nem egé-
blacktrush
(BlackTrush)
#1