ga rak ha tá rol nak. Ez az a tar to mány, amely nek ese mé nye i re a
meg gyelő ha tást gya ko rol hat. A későb bi ek ben olyan tér idő di-
ag ra mok kal is ta lál ko zunk, ame lyek a víz szin tes sík ban egy má-
so dik tér di men zi ót is tar tal maz nak, így a múlt be li és jövő be li
fény su ga rak út jai min den pont ban két, az O-tól el len té tes irány-
ban szé le sedő, az O pont ban csú csa ik kal érint kező kú pot raj zol-
nak ki. Ez a tér idő min den pont já hoz tar to zó fény kúp struk tú ra a
re la ti visz ti kus zi ka lé nye ge. Az em be rek év ez re de ken ke resz tül
azt hit ték, hogy a múlt és a jövő egy szerűen ha tá ros egy más sal,
és a kettő köz ti ha tár a je len. A spe ci á lis re la ti vi tás el mé let ez zel
szem ben azt ta nít ja, hogy a meg gyelő szá má ra a múlt és a jövő
csak ab ban az egyet len pont ban érint ke zik egy más sal, amely
pont a meg gyelő he lyét je lö li a tér idő ben.
- ábra. Her mann Min kows ki első di ag ram ja, amely a te ret és az időt tér idő vé egye sí ti, 1908-
as Raum und Zeit (Tér és idő) című köny véből. Az időt és a tér egy di men zi ó ját szag ga tott
nyi lak vagy „vek to rok” jel zik. Egy nyíl az idő irá nyá ba mu tat („zeitart iger Vek tor”), egy pe -
dig a tér irá nyá ba („ra u mart iger Vek tor”). A meg gyelő az O pont ban he lyez ke dik el. A tér -
idő ben a meg gyelő jövő jé nek tar to má nyát (jen se its von O) a jövő fény kúp ja („Nach ke gel”), a
meg gyelő múlt ját (di es se its von O) pe dig a múlt fény kúp ja („Vor ke gel”) ha tá rol ja.
New ton kü lön ál ló, ab szo lút időt és te ret tar tal ma zó vi lá gá-
ban – ahol nincs koz mi kus se bes ség kor lá to zás – úgy gon dol ták,