Thomas Hertog - Az idő eredetéről

ener gia ha tá sá ra fel lépő meg gör bü lé se ként ér tel me zi. Az el mé-
let pél dá ul azt ál lít ja, hogy a Föld nem azért mo zog a Nap kö rül,
mert egy ti tok za tos erő hat ezen a ha tal mas tá vol sá gon, és az va-
la ho gyan a Nap felé húz za a Föl det, ha nem azért, mert a Nap tö-
me ge kis sé meg gör bí ti a tér alak ját maga kö rül. Ez a gör bü let
egy faj ta mé lye dést ké pez a Nap kö ze lé ben, amely el lip ti kus pá-
lyá ra kény sze rí ti a Föl det (és a töb bi boly gót). Nem lát hat juk ezt
a völ gyet, de érez zük – ez a gra vi tá ció! Ha son ló kép pen, Ein stein
sze rint a lá bunk azért ma rad a föl dön, mert a Föld tö me ge kis
be mé lye dést hoz lét re a tér alak já ban, amely ben a tes tünk mint-
egy le csú szik a gö dör al já ra, mi köz ben fel fe lé irá nyu ló nyo mást
ér zünk a lá bunk kal. Ugyan ez a be mé lye dés tart ja boly gónk kö-
rü li pá lyán a mű hol da kat, a Nem zet kö zi Űr ál lo mást és a Hol dat.
Nem csak a tér gör bül azon ban, ha nem az idő is; ezt a je len sé-
get a Csil la gok kö zött (In ters tel lar) című lm ren dezői ki hasz nál-
ták – és erő sen el tú loz ták. Ami kor Joseph Coo per és le gény sé ge
vissza tér nek az űr ha jó juk ra, mi után rö vid ide ig Mil ler boly gó-
ján tar tóz kod tak, azt ta pasz tal ják, hogy Rom illy, a le gény ség űr-
ha jón ma radt tag ja eköz ben több mint hu szon há rom évet öre ge-
dett. Nyil ván va ló an a Mil ler boly gó ja kö ze lé ben lévő fe ke te lyuk
ha tal mas tö me ge le las sí tot ta az oda lá to ga tó le gény ség szá má ra
az idő mú lá sát.
Ein stein ál ta lá nos re la ti vi tás el mé le té nek ere je ab ból fa kad,
hogy az el mé let ér tel mé ben az anyag és az ener gia, il let ve a tér-
idő alak ja kö zöt ti pár be széd a kö vet kező ma te ma ti kai for mu lá-
ban össze gez hető: