Ezt az egyen le tet nem ne héz ér tel mez ni. A jobb ol dal tar tal-
maz za a tér idő egy tar to má nyá ban ta lál ha tó összes anya got és
ener gi át, ame lyet T -vel je lö lünk. A bal ol dal az adott tar to-
mány geo met ri á ját írja le (G ). A kö zé pen lévő egyenlő ség jel az,
ahol a va rázs lat meg tör té nik: az össze füg gés ma te ma ti kai pon-
tos ság gal el mond ja, ho gyan kap cso ló dik a tér idő bal ol da lon le-
írt geo met ri á ja (G ) az anyag és ener gia jobb ol da lon ki fe je zett,
adott kon gu rá ci ó já hoz (T ), és ez a kap cso lat az, amit Ein stein
el mé le te sze rint gra vi tá ci ó ként ta pasz ta lunk. Ezért a gra vi tá ció
nem lép be füg get len erő ként Ein stein el mé le té be, ha nem az
anyag és a tér idő alak ja kö zöt ti köl csön ha tás ból fa kad. Ahogy
John Ar chi bald Whe eler ame ri kai zi kus meg fo gal maz ta: „Az
anyag meg mond ja a tér idő nek, ho gyan gör bül jön meg. A tér idő
meg mond ja az anyag nak, ho gyan mo zog jon.”
Rö vi den, az ál ta lá nos re la ti vi tás el mé let éle tet le hel a tér idő-
be. Az el mé let a tér időt New ton meg vál toz tat ha tat lan, a mi fel fo-
gá sun kon túli koz mi kus szín pad ból ru gal mas zi kai mező vé ala-
kí tot ta át. Egyéb ként a zi ká ban a mezők, a te ret ki töltő lát ha tat-
lan kö ze gek fo gal ma a ti zen ki len ce dik szá za di ra gyo gó skót kí-
sér le tező, Mi chael Fa ra day mun kás sá gá ig nyú lik vissza. Nem
sok kal később Max well a mező fo gal mát hasz nál ta az elekt ro-
mág ne ses ség el mé le té nek meg fo gal ma zá sá hoz. Min den bi-
zonnyal a mező leg is mer tebb pél dá ja a mág ne ses tér, ame lyen
ke resz tül a mág nes ki fej ti ha tá sát. Ma a zi ku sok mező ket hasz-
nál nak a ré szecs kék faj tá i nak és köl csön ha tá sa ik nak a le írá sá ra.
μν
μνμν
μν[ 7 ]