Nagy já ból a ré szecs ké ket úgy kép zel jük el, mint a te ret ki töltő,
mö göt tes mező sűrű sö dé se it. Ein stein zse ni a li tá sa ab ban mu tat-
ko zott meg, hogy ma gát a tér időt azo no sí tot ta a gra vi tá ci ó ért fe-
lelős zi kai mező ként.
Ha ma ro san gyűl ni kezd tek az ál ta lá nos re la ti vi tás el mé let
mel lett szó ló bi zo nyí té kok. Az első a Nap rend szerből szár ma-
zott, és a Mer kúr boly gó pá lyá já val kap cso la tos. Ami kor a ti zen-
ki len ce dik szá zad kö ze pén Le Ver ri er a csil la gá szok kal a Nep tu-
nusz felé irá nyít tat ta táv csö ve i ket, azt is ész re vet te, hogy a Mer-
kúr Nap kö rü li pá lyá ja kis sé el tér at tól, amit New ton gra vi tá ci ós
tör vé nye előírt szá má ra. Nem meg lepő, hogy Le Ver ri er arra
gon dolt, ta lán a Mer kúr pá lyá ját egy má sik boly gó be fo lyá sol-
hat ja, amely kö ze lebb van a Nap hoz. Ne vet is adott neki: Vul kán.
A Vul kánt azon ban soha nem ta lál ták meg. Ezért 1915-ben Ein-
stein ne ki lá tott, hogy új gra vi tá ció el mé le te alap ján új ra szá mol ja
a Mer kúr pá lyá ját. Meg ál la pí tot ta, hogy az ál ta lá nos re la ti vi tás-
el mé let tö ké le te sen meg ma gya ráz za a Mer kúr-ano má li át. Ezt a
fel fe de zést éle te leg erő sebb ér zel mi él mé nyé nek ne vez te: „Mint-
ha a ter mé szet meg szó lí tott vol na.”
A re la ti vi tás el mé let az iga zi át tö rést azon ban 1919-ben érte
el, ami kor Sir Art hur Ed ding ton brit csil la gász Nyu gat-Af ri ka
part ja i hoz, a Por tu gá li á hoz tar to zó Prín ci pe szi ge té re ha jó zott,
hogy meg mér je a csil la gok hely ze tét egy tel jes nap fo gyat ko zás
so rán. Ha Einstein nek iga za van, és a tö meg meg gör bí ti a tér-
időt, ak kor egy ha tal mas ob jek tum nak, pél dá ul a Nap kö ze lé ben
el ha la dó csil lag fény nek nem egye nes vo nal ban kell ha lad nia,
ha nem el kell tér nie, ami a csil lag égi hely ze té nek eny he el to ló-
[ 8 ]