dá sát okoz za. Meg lepő mó don Ed ding ton és mun ka tár sai pon to-
san ezt ta lál ták: a csil la gok el moz dul tak. A New York Ti mes Ed-
ding ton meg gye lé se iről „A fé nyek el fer dül nek az égen, ahogy a
tu dó sok vár ták” szen zá ci ós cím mel meg je lent tu dó sí tá sa nem-
zet kö zi hír ne vet szer zett Einstein nek: a zse ni, aki le ta szí tot ta
tró nu sá ról New tont. New ton tör vé nyei, ame lye ket egy kor vég-
le ges igaz ság nak te kin tet tek, át me ne ti nek és kö ze lítő nek bi zo-
nyul tak. Azt, hogy nem sok kal az első vi lág há bo rú vége után egy
brit csil la gász el lenő riz te egy né met zi kus el mé le tét, a két or-
szág kö zöt ti meg bé ké lés je le ként ér tel mez ték.
A fény el haj lá sa a Nap mel lett ki csi – né hány ív má sod perc –,
mi vel a Nap gra vi tá ci ós tere csil la gá sza ti mér cé vel mér ve gyen-
ge. Csak nem pon to san száz év vel később, 2019 ta va szán azon-
ban a vi lág la pok cím ol da la i ra egy lát vá nyos, smi ley-szerű kép
ke rült, amely a fény el gör bü lé sét a leg szélső sé ge sebb for má ban
mu tat ja meg. Ed ding ton ex pe dí ci ó já nak mai vál to za tá ban egy
nem zet kö zi csil la gász csa pat lét re ho zott egy Föld nagy sá gú, vir-
tu á lis te le szkó pot, az Ese mény ho ri zont Táv csö vet (Event Ho ri zon
Te lesco pe), amely nyolc rá dió távcsőből áll szer te a vi lá gon, Grön-
land tól az Ant ark ti szig. Ezek össze han gol tan dol goz va olyan tér-
be li fel bon tást ér tek el, hogy a rend szer ké pes len ne ész re ven ni
egy te nisz lab dát a Hol don. Ami kor a csil la gá szok az Ese mény ho-
ri zont Távcső vel, an nak tel jes fel bon tó ké pes sé gét ki hasz nál va,
rá kö ze lí tet tek a Vir go-ga la xis hal maz ban kö rül be lül 55 mil lió
fény év tá vol ság ban lévő Mes si er 87 jelű nagy ga la xis kö zép pont-
já ra, majd di gi tá li san összefűz ték a pi xe le ket, sö tét ko rong tűnt
[ 9 ]