elő, ame lyet fénygyűrű vesz kö rül. A lát vány nem más, mint egy,
az anya got el nyelő óri á si fe ke te lyuk ár nyé ka.
A 10. áb rán lát ha tó sö tét ko rong azt jel zi, hogy van egy kö-
zépső tar to mány, ahol a tér idő gör bü le te olyan rend kí vül erős,
hogy az oda té vedő fény su ga rak nem pusz tán el gör bül nek, ha-
nem csap dá ba esve ott is ma rad nak. A fe ke te ko ron got kö rül-
vevő fénygyűrűt az a fel for ró so dó gáz bo csát ja ki, amely gáz el-
tű nik a fe ke te lyuk ban. Ez a fe ke te lyuk úgy fo rog, hogy a fe ke te
ko rong alól hoz zánk ér kező fény na gyobb ener gi á ra tesz szert,
így az alsó rész fé nye seb ben ra gyog. 6,5 mil li árd nap tö me gé vel,
amely nagy já ból egy Nap rend szer mé retű ré gi ó ban pré selő dik
össze, ez az egyik leg na gyobb tö megű fe ke te lyuk a koz mi kus
kör nye ze tünk ben.
- ábra. Ez az első kép egy fe ke te lyuk ról, amely bá mu lat ba ej tet te a vi lá got, ami kor 2019-ben
az Ese mény ho ri zont Távcső vel el ké szí tet ték. A köz pon ti „ár nyék” nem na gyobb, mint a mi
Nap rend sze rünk, de nagy já ból 6,5 mil li árd nap tö me get tar tal maz. Az ob jek tum a Mes si er 87
ga la xis köz pon ti sűrű sö dé sé ben ta lál ha tó, tő lünk kö rül be lül 55 mil lió fény év tá vol ság ra. A
fényg ló ria a fe ke te lyuk ba zu ha nó anyag ból szár ma zik, míg az ár nyé kos ré szen a tér gör bü le -
te olyan erős, hogy az összes fényt ma gá ban tart ja.
Az ál ta lá nos re la ti vi tás el mé let elő re je lez te, hogy fe ke te
lyu kak nak lé tez ni ük kell. Alig né hány hó nap pal Ein stein mér-
földkő nek szá mí tó pub li ká ci ó ja után Karl Sch warzschild né met