csil la gász meg ta lál ta az első meg ol dást az Ein stein-egyen let re
(lásd itt), amely le ír ja az erő sen gör bült geo met ri át egy rend kí-
vül sűrű, tö ké le te sen gömb ala kú M tö me gen kí vül. Mi vel Sch-
warzschild ak ko ri ban az első vi lág há bo rú ban az orosz fron ton
szol gált, meg ol dá sát egy ké pes lap ra írta, ame lyet Ber lin be kül-
dött Einstein nek, aki nek na gyon tet szett a meg ol dás, és lel ke sen
be mu tat ta azt a Po rosz Aka dé mi án.
A Sch warzschild-féle geo met ria egy rop pant kü lö nös fe lü le-
tet tar tal maz, amely a tö meg kö zép pont hoz na gyon kö zel, at tól
mind össze 2GM/c tá vol ság ra he lyez ke dik el. Ezen a fe lü le ten
a tér és az idő sze re pet cse rél. Ez éve ken ke resz tül za var ba ej tet-
te a zi ku so kat. Ein stein egy szerűen az el mé let meg ol dá sá nak
ma te ma ti kai fur csa sá gát lát ta ben ne, ami nek nincs zi kai je le-
né se. Maga Sch warzschild úgy gon dol ta, hogy a tér és az idő va-
la hogy vé get ér ezen a fe lü le ten.
Az 1930-as évek ben azon ban fel osz lott a Sch warzschild geo-
met ri á ját övező köd, ami kor nyil ván va ló vá vált, hogy a meg-
ol dás egy tö ké le te sen gömb ala kú, nagy tö megű csil lag gra vi tá-
ci ós össze om lá sa utá ni vég ál la po tát írja le, ami kor a csil lag ki-
fogy az üzem anya gá ból, és el pusz tul. Ter mé sze te sen a va ló di
csil la gok nem tö ké le te sen gömb ala kú ak, és a zi ku sok több sé ge
szkep ti kus ma radt ab ban a kér dés ben, hogy ilyen „gra vi tá ci ó-
san össze om lott csil la gok” lé tez nek-e a va ló ság ban is. Az ál ta lá-
nos re la ti vi tás el mé let 1960-as évek be li, Ro ger Pen rose mun ká ja
ál tal ösz tön zött re ne szán szá ig kel lett vár ni, mire a gra vi tá ció ha-
tá sá ra össze om lott csil la gok zi kai va ló sá ga vég re el kez dett be-
szi vá rog ni a köz tu dat ba, és le írá suk ra John Whe eler meg al kot ta
2 [ 10 ][ 11 ][ 12 ]