a fe ke te lyuk fo gal mát. Pen rose, a lon do ni Birk beck Col le ge-ban
dol go zó el mé le ti ma te ma ti kus tel je sen új, szel le mes esz köz kész-
le tet dol go zott ki az ál ta lá nos re la ti vi tás el mé let bo nyo lult geo-
met ri á já nak ke ze lé sé re, és be bi zo nyí tot ta, hogy éle te vé gén
min den ele gendően nagy tö megű csil lag fe ke te lyuk ká om lik
össze, füg get le nül kez de ti alak já tól vagy össze té te létől. Ez azt je-
len tet te, hogy a fe ke te lyu kak im már nem te kint hetők pusz ta
ma te ma ti kai fur csa ság nak, ha nem a koz mi kus öko szisz té ma
szer ves ré szét al kot ják. Egy 1969-es ta nul má nyá ban Pen rose ezt
írta: „Csak azt sze ret ném kér ni, hogy ve gyék ko mo lyan a fe ke te
lyu ka kat, és tár ják fel tel jes rész le tes ség gel lé te zé sük kö vet kez-
mé nye it. Mert ki ál lít hat ná, hogy nem le het fon tos sze re pük a
meg gyelt je len sé gek ala kí tá sá ban?” Ez jövő be látó meg jegy-
zés nek bi zo nyult. Az el kö vet kező né hány év ti zed ben vég zett
csil la gá sza ti meg gye lé sek fo ko za to san meg erő sí tet ték a fe ke te
lyu kak sze re pét, amely fo lya mat 2019-ben érte el tető pont ját,
ami kor el ké szül tek ezekről a rej té lyes ob jek tu mok ról az első ár-
nyé kos ké pek. Öt ven öt év vel az után, hogy az elő re jel zé se sze rint
a fe ke te lyu kak nak min de nütt je len kell len ni ük a Vi lág egye-
tem ben, az ere de ti leg tisz tán el mé le ti fel fe de zé sé ért Pen rose
2020-ban meg osz tott zi kai No bel-dí jat ka pott.
Pen rose 1965-ös, No bel-dí jat érő dol go za ta mind össze há rom
ol dal ter je delmű, és ke vés egyen le tet tar tal maz, de a cikk ben
kö zölt egy lenyű göző, Le on ar do mun ká i ra em lé kez tető raj zot ar-
ról, ho gyan jön lét re egy fe ke te lyuk egy csil lag gra vi tá ci ós
össze om lá sá ból (11. ábra). Pen rose áb rá ja két tér be li di men zi ót
áb rá zol, és meg mu tat ja, ho gyan ke ve red nek ezek az idő di men-
[ 13 ][ 14 ]