meg áll ni vagy meg for dul ni, ha nem elő re kell ha lad ni. A kö zép-
pont ban a tér idő vég te len gör bü le te, azaz egy szin gu la ri tás vár-
ja, amely va ló já ban nem egy hely a tér ben, ha nem in kább az idő
egy pil la na ta – az utol só.
A szin gu la ri tás a maga vég te len gör bü le té vel az, ahol (ami-
kor) az Ein stein-egyen let el ve szí ti elő re jelző ere jét. Az ál ta lá nos
re la ti vi tás el mé let a tér idő szin gu la ri tá sa i nál ér vé nyét ve szí ti. Ez
za var ba ejtő. Ho gyan tud ta Pen rose be bi zo nyí ta ni, hogy egy
nagy csil lag gra vi tá ci ós össze om lá sa szin gu la ri tást hoz lét re, ha
az el mé le ti ke ret, amely re tá masz ko dott, nem ér vé nyes a szin gu-
la ri tá sok ra? Pen rose stra té gi á ja azért volt zse ni á lis, mert a gra vi-
tá ci ós össze om lás so rán azo no sí tot ta azt a pon tot, ahon nan
nincs vissza té rés, Pen rose szó hasz ná la tá val lét re jön az úgy ne ve-
zett „csap da fe lü let”, ahon nan még a fény sem tud el tá vo lod ni a
csil lag tól. Pen rose be bi zo nyí tot ta, hogy amint ki ala kul egy csap-
dá ba esett fe lü let, at tól kezd ve el ke rül he tet len a szin gu la ri tás ba
való to váb bi össze om lás. Ma te ma ti kai trükk jei olyan ha tá so sak
vol tak, hogy le hető vé tet ték szá má ra az ered mény meg jós lá sát,
an nak el le né re, hogy nem tud ta vé gig kö vet ni az össze om lást an-
nak be fe jező dé sé ig.
Nos, mi tö té nik ak kor, ha két fe ke te lyuk be lép egy más ha tó-
kö ré be, és el kez de nek egy más kö rül ke rin ge ni? Az ál ta lá nos re-
la ti vi tás el mé let elő re jel zé se sze rint ez a fo lya mat gra vi tá ci ós
hul lá mo kat kelt, vagy is a tér idő hul lám szerű za va ra it, ame lyek
fény se bes ség gel ter jed nek a Vi lág egye tem ben. Ez nem más,
mint az Ein stein-egyen let kö vet kez mé nye: két egy más kö rül ke-