ringő fe ke te lyuk pe ri o di ku san vál to zó tö meg kon gu rá ci ót al-
kot, ami re az Ein stein-egyen let sze rint a tér idő a maga pe ri o di-
kus za va ra i val re a gál. Ez utób bi ak a gra vi tá ci ós hul lá mok.
A tér idő geo met ri á já nak fod ro zó dá sa i ként a gra vi tá ci ós hul-
lá mok ha tal mas mennyi ségű ener gi át visz nek ma guk kal a rend-
szerből. En nek kö vet kez té ben vi szont a fe ke te lyu kak spi rá lis
pá lyán egy más felé kö ze led nek, majd vé gül össze ol vad nak, és
egyet len na gyobb fe ke te lyu kat al kot nak. A fe ke te lyu kak egye-
sü lé sei messze a leg vi ha ro sabb ese mé nyek a Vi lág egye tem ben.
Két fe ke te lyuk üt kö zé se olyan erejű gra vi tá ci ós hul lá mo kat ge-
ne rál, ame lyek na gyobb tel je sít ményűek, mint a meg gyel hető
Vi lág egye tem összes csil la ga ál tal ki su gár zott összes fény együt-
tes tel je sít mé nye. En nek el le né re az ilyen üt kö zé sek so rán ke let-
kező geo met ri ai hul lá mok mé re te rend kí vül ki csi, mi vel a tér idő
szö ve te rend kí vül me rev. Ezért a gra vi tá ci ós hul lá mok ha tal-
mas ere jük el le né re rend kí vül ne he zen ész lel hetők.
To váb bá, mi vel nem ré szecs kék al kot ják, egy, a boly gón kon
át ha la dó gra vi tá ci ós hul lá m im pul zus na gyon ne he zen ész lel-
hető. At tól el te kint ve, hogy rö vid idő re a mérő rúd ja ink egy ki-
csit meg nyúl nak és össze zsu go rod nak, az órák pe dig fel gyor sul-
nak és le las sul nak, a gra vi tá ci ós hul lá mok úgy su han nak át az
egész boly gó tes tén, mint ha lát ha tat lan ná tévő kö penyt vi sel né-
nek. A hosszú ság gra vi tá ci ós hul lá mok okoz ta tü né keny és rop-
pant cse kély vál to zá sa azt je len ti, hogy az ész le lé sé hez is több
ki lo mé ter hosszú mérőesz köz re van szük ség, amely ké pes a tá-
vol ság nak ezt a pa rá nyi meg vál to zá sát lé nye ge sen na gyobb pon-
tos ság gal mér ni, mint amek ko ra egyet len pro ton át mérő je. Ez
[ 15 ]