Thomas Hertog - Az idő eredetéről

le he tet len nek hang zik. Lenyű göző mér nö ki bra vú rok nak kö-
szön hetően azon ban két tu dós cso port, a LIGO csa pat az Egye-
sült Ál la mok ban és a Vir go csa pat Eu ró pá ban pon to san ezt tet te.
Lé ze rek se gít sé gé vel és ki no mult tech no ló gi ai meg ol dá so kat
al kal maz va meg gyel ték há rom pár, több ki lo mé ter hosszú vá-
ku umcső hosszá nak vál to zá sát, ame lye ket L ala kú kon gu rá ci ó-
ban he lyez tek el a Föld há rom egy más tól tá vol eső pont ján. Ez-
zel a két cso port zse ni á lis csap dát ál lí tott fel a boly gón kon át ha-
la dó gra vi tá ci ós hul lá mok szá má ra. 2015. szep tem ber 14-én,
éve kig tar tó vá ra ko zás és csend után, a két LIGO L alak ban el he-
lyez kedő szá rai hir te len re zeg ni kezd tek, ele in te eny hén, majd
fo ko za to san egy re gyor sab ban és erő seb ben, míg nem a má sod-
perc tört ré sze el tel té vel a rez gés ab ba ma radt. Ein stein el mé le tét
fel hasz nál va a zi ku sok ezt a rö vid rez gé si min tát olyan gra vi tá-
ci ós hul lá mok be ér ke zé sé vel ma gya ráz ták, ame lyek több mint
egy mil li árd év vel ez előtt, egy egyen ként kö rül be lül har minc
nap tö megű fe ke te lyuk-pár egy más hoz kö ze lítő, spi rá lis moz gá sa
és az azt kö vető egye sü lé sük so rán ke let kez tek. Öt év el tel té vel
kö zel száz ilyen gra vi tá ci ós hul lám-ki tö rést ész lel tek, ami azt
mu tat ja, hogy a fe ke te lyu kak va ló ban a koz mi kus öko szisz té ma
szer ves ré szét ké pe zik, aho gyan azt Pen rose meg jó sol ta.
A gra vi tá ci ós hul lá mok meg gye lé se Ein stein ál ta lá nos re la-
ti vi tás el mé le té nek leg je lentő sebb elő re jel zé sei kö zül az utol sót
is meg erő sí ti. Sok szem pont ból ez az el mé let nagy ko rú vá vá lá-
sát jel zi, hi szen épp úgy je len ti egy új kor szak kez de tét, mint az
ed di gi vé gét. Ami a te ret, az időt és a gra vi tá ci ót le író absz trakt
ma te ma ti kai egyen let ként in dult, a gra vi tá ci ós hul lá mok meg -