elektromos árammal. A közelben volt egy iránytű is, mely
mindannyiuk meglepetésére kissé elmozdult. A kísérlet után három
hónappal vette elő csupán a témát a professzor, és kísérletezett
mágnestűvel, és elektromos árammal. Két kábellel kísérletezve
rájött, hogy az elektromos áram két irányú, és a kábeleknek a tű
mágneses pólusaihoz való helyzetétől függ. „Világosan látszik - írta -,
hogy az elektromossággal átjárt vezetékek mágneses tulajdonságot
mutatnak.”
9. ábra - Ørsted kísérlete
Harmadikként a gyenge magerőt említeném - továbbra is az elemi
részecskék világából -, ez az erő felel a radioaktivitásért, azaz az
atomok magjainak széthasadásáért, szétbomlásáért. A radioaktivitást
1896 - ban Henri Becquerel francia tudós fedezte fel, amiért 1903-ban
megkapta a fizikai Nobel-díjat. Becquerel foszforeszkáló anyagokkal
kísérletezett. Úgy gondolta, hogy a katódsugárcső fénye valamilyen
módon összefügg a foszforeszenciával. Különféle foszforeszkáló
anyagokat burkolt fekete papírba egy fényképlemezzel együtt, és a
fényképlemez feketedését vizsgálta. Nem észlelt feketedést, amíg
urán sókkal nem próbálkozott. Miután a nem foszforeszkáló urán
sókkal próbálkozott, kiderült, hogy a jelenségnek semmi köze sincs a
foszforeszenciához. Kimutatta, hogy a sugárzás intenzitása arányos