A fekete lyuk elnevezés ellenére itt szó nincs lyukról, azaz pont az
anyag hiányáról. Itt nagyon is van anyag. A Napunk, ha fekete lyukká
zsugorodna, kb. három méter átmérőjű gömb lenne, változatlan
tömeggel! Míg Földünk elférne egy teniszlabdányi térben. Csupán túl
körülményesnek bizonyult a „saját tömege alatt összeroppant csillag”
megnevezés, valamint kiderült, hogy fekete lyuk nem csak így
keletkezhet. Az Univerzum korai szakaszában nagy nyomáson
atomnyi, vagy akár protonnyi méretű fekete lyukak is keletkeztek, és
ezekre az előbbi szép, hosszú megnevezés nem lenne igaz.
Tehát ez is egy csillag, csupán önző módon senkinek nem engedi,
hogy megcsodálja a fényét, és bármi, ami túl közel merészkedik
hozzá, azt örökre magához vonzza, és magába olvasztja.
23. ábra- Fekete lyuk fantáziaképe
Azt gondolhatnánk tehát, hogy az anyag élete itt véget is ér. A
kozmikus „lefolyó”, a fekete lyuk elnyel mindent, de vissza nem ad
semmit. Régóta téma a tudóstáborban, hogy a világűrben anyag
keletkezik. Egy elmélet szerint a fekete lyukak határvidékén a
„semmiből” bukkannak fel részecske párok, melynek egyik tagja