anyag/energia páros különös táncát lejti azóta is, de mennyisége
állandó, és nem változik. Energiából anyag, majd újra energia jön
létre, de el nem veszik semmi. Így az Univerzum össztömege-
energiája állandó.
Minden él az Univerzumban, ami létezik, bár eléggé változatos
formában, ez tény. Mivel mindent húrok, kvarkok és részecskék
alkotnak, valamint ezek kölcsönhatásai, így bennünket és minden
teremtményt a Földön, így minden él is, ami minket alkot. És minket
a csillagok halála teremtett (ugye, emlékszünk?), amely csillagok a
kezdeti anyagból és energiából születtek. Az Univerzum folyamatos
átalakulás és újjászületés. És ennek mi is részei vagyunk. Bár
civilizálódásunk nagyon eltérített bennünket a természettől, mely
kebelén hordott minket, sőt, hálás gyermekeként el is fogjuk
pusztítani azt.
Miközben tudjuk, hogy sok milliárd bolygó létezik a világegyetemben,
a legtöbb ember még ma is tanakodik azon, vajon van-e rajtunk, a
Föld lakóin kívül értelmes lény az Univerzumban? Mintha egy hangya
azt hinné, hogy a Földön az az egyetlen hangyaboly, amiben ő él,
csupán mert más hangyabolyokat nem látott még.
A Világegyetem tele van élettel, sőt, önmaga is él, csupán az élet
különböző formáival találkozunk az Univerzumot járva, elég csak
felnéznünk az égre. Csodálatos, óramű pontossággal működő
rendszer – mégis, ott vannak a kicsi, pici anomáliák, amelytől
változatos, és sokszínű, ami nélkül nem lennének csillagok, bolygók,
galaxisok, sem pedig élet, ami nélkül az Univerzumunk homogén
anyagfelhő lenne, ha lenne még egyáltalán.
Egy napon talán túlnövünk önnön korlátainkon, megértjük az
Világegyetem nagyszerű egységét, a szeretet fontosságát, és hogy
mindannyian szerves részei vagyunk a nagy egésznek. Mindannyian,
egyenlően, egy szívvel, lélekkel – Istennel.