összpontosul, az atom nagy része „üres”, tömegének jelentős része
egy kis térrészre, a magba koncentrálódik, és az elektronok ekörül a
mag körül keringenek. A modell azonban egy alapvető problémára
nem tudott magyarázatul szolgálni: az atommag körül keringő, azaz
gyorsuló mozgást végző elektronok miért sugároznak? Ennek
következtében energiát veszítenek, és végül bele csapódnak a
magba.
A Rutherford-modellt, az energetikailag stabil elektronpályákat
megfogalmazó Bohr-féle atommodell követte. Eszerint az elektronok
meghatározott energiaszinten, és pályán mozognak a mag körül, mint
a bolygók a Nap körül. Energia hatására az alacsonyabb pályán lévők
egy szinttel feljebb „ugranak”, majd amikor ezt az energiát leadják
(fotonok formájában), visszatérnek az eredeti pályájukra.
Ma már az atom kvantummechanikai leírása teljesebb, ezt a modellt
azonban egyszerűsége miatt még mindig tanítják.
2. ábra – Bohr-féle atommodellA különböző szintű és energiájú elektronpályákon eltérő számú
elektron tartózkodhat. Minél távolabb van a pálya a magtól, annál
több. A legbelső pályán két elektron „fér meg”. Az atom mindig arra
„törekszik” hogy elektronpályái telítettek legyenek, azaz ne legyen
fölösleges elektronjuk. Ezért például a hidrogént, mely csupán