Nagyvilág 1966-2

TÍZ MAI SKANDINÁV KÖLTÖ^901

Minek, emlékezzem

minek reménykedjem

minek szeressem a betonfalat a kerekeket

az üres napok hernyóit

vagy a barátság kötelét

Élni annyi mint választani

Ó üdvözítő választás

közömbös

és lehetetlen dolgok között

FÜTTYSZÓ

Mi mindnyájan

megtettünk minden tőlünk telhetőt

Senki szemünkre nem vethet semmit '

Elüldögéltünk türelmesen

akár egy hintaszékben akár egy bakon

eljátszogattunk feleségünkkel

és megbotlottunk néha a küszöbben

Némelyikünk még ülőfürdőt is vett

vagy vallási félórákkal kúrálgatta magát

Egyetlen fintor volt

egész életünk

egy fütty az űrben

Várjuk a nyugdíjazást

a hallgatag és nincstelen

örökkévalóság hivatalából

INGEMAR GUSTAFSON

Az utolsó költő is e zártabb svéd világé (1928-ban született, és Göteborgban él),

de talán mert fiatalabb az előbbieknél, neki már fegyvere is van: a bumeráng (ezzel

a címmel jelent meg egy verskötete is). Van-e bűvösen zárt körnek tipikusabb fegy­

vere? A különbség mindössze, hogy ő már megfogalmazza a bezártság tényét is, igaz,

elegáns abszurditással, de hátha a „viccet” jobban megértik? És hátha kiderül, hogy

nem is vicc. '

BUROKBAN

Egy kókuszdióban éltem le egész életem,.

Szűk, sötét burokban.

Reggel volt a legrosszabb, mikor nyújtózkodni akartam.

Leginkább mégis az fájt,, hogy képtelenség volt

kapcsolatba lépnem a külvilággal.