TÍZ MAI SKANDINÁV KÖLTŐ
steinn steinarr
Az első az egyetlen köztük, aki már épp nem él. Elnagyolt formájú bazaltszobra
egy pirostetejű ház kertjéből nézi a tengert Reykjavik keleti külvárosában.
19 08-ban született Izland északnyugati csücskén, sokgyerekes zsellércsaládban.
Puhavonalú, tejfehér arcán piros foltok, kamaszkorától betegség is lappangott benne.
1 930-ban ért a fővárosba, makacs nyomorba, és a munkásmozgalomba is. Előbb szo
ciáldemokrata, majd kommunista lett, és maradt is. Újságcikkeket írt és három vers
kötetet. Sandburgöt és Lorcát szerette.
Személyes kiállása felől soha nem lehetett kétsége senkinek, verseivel mindazon
által a történelmi kor intimebb, gondolatibb áramlatait követte.
195 8-ban halt meg, gyötrelmes betegség után.
NAGYPÉNTEKI ZSOLTÁR
A Valhúsa-hegyen
keresztre-feszités lesz.
Mindenki jegyet vált
a buszra,
mely kivisz az eseményhez.
A tenger sima, kék,
az idő napsugaras.
A kereszt alatt széptermetü férfi,
sötétszőke a haja,
homloka ívelt, okos, magas.
Aztán egy zöldszemü lány
ezt kérdi tőlem:
Megint ez a cirkusz,
írtó unom. Mondja, ő nem?
DON QUIJOTE BESZÉL A SZÉLMALMOKHOZ
Én szólok hozzátok,
igazság nyavalyás lovagja,
ártatlanság megpiszkolt védbástyája.
Védjétek magatok,
itt harc lesz.
