képest. Ha a legegyszerűbb atom, azaz a Hidrogénatom magja, a proton
akkora lenne, mint egy üveggolyó, akkor egyetlen elektronja porszem
méretben kb. 2 Km-re keringene körülötte. Egy saját súlya (nem tömege!)
alatt összeroppanó csillag tömege sem változik, csak a mérete. Viszont a
kis méretre zsugorodott extrém tömeg extrém mértékben görbíti meg a
teret. De erről majd később! Legvégső esetben annyira kis helyen
koncentrálódik a tömeg, hogy a tér görbületéből már a fény sem szabadul.
Ez a fekete lyuk. A fekete lyukak azért extrémek, mert hihetetlenül kis
méretben óriási tömeg koncentrálódik. Általában egy csillag tömege. De
olyan is akad, ami több millió csillagé, ezek a szupermasszív fekete lyuk. A
súly a tömeg által meggörbült tér eredménye, azaz a tömegvonzásé,
másnéven gravitációé. Minél nagyobb tömeg van minél kisebb térben, ez a
görbület annál nagyobb. Így súlyunk is annál nagyobb. A súly annak az
erőnek a következménye, melyet le kell küzdenünk, hogy járjunk, tárgyakat
emeljünk, vagy csak álldogáljunk. Mert a Föld is egyfolytában vonzz
bennünket középpontja felé, és ha felszíne nem lenne szilárd, el is
süllyednénk, mint ahogy vízben el is süllyedünk. Minden, ami a föld
felszínén van, szabadon esik a bolygó középpontja felé, ám a talaj
kényszerítő ereje ezt szerencsére megállítja. Összegezve: a súly a tömeg és
koncentrációjának függvénye, két tömeg között hat, illetve a térre hat, mely
körülveszi, és a görbült tér pedig minden testre, tömeggel rendelkező
részecskére hat. A Föld a Nap által meggörbített térben mozog, míg a Hold
a Föld által meggörbítettben. A Föld felszínét elhagyó űrhajó is a bolygó
által meggörbült teret küzdi le, mely annak felszínén tartaná azt. Autónk a
felszínen haladva „egyenes” úton halad függőleges irányban, követve a
domborzatot, és nem repül ki az űrbe, Ha nem lenne görbült a tér, azaz nem
lenne a Föld tömege, akkor kirepülne!
De honnan van ez a tömeg nevű dolog? Miért van? Kell ez nekünk (főleg
nekem, aki fogyni is szeretnék)? Kezdjük visszafelé. Sajnos nem csak kell,
de nélkülözhetetlen, már ha szeretünk létezni. Az Univerzum
keletkezésekor tömeg nélkül az atomokat nem vonzotta volna semmi
egymáshoz. A második legerősebb erő éppen hogy taszította volna őket
mivel annak jellemzője, hogy az azonos töltésű részecskék taszítják
egymást. És bár az előbb említettem, hogy hatalmas üres tér van az atom
belsejében, a filmbéli pasas aki átmegy a falon, csupán fikció. Mivel