minden atom elektron burokkal rendelkezik, így minden anyagi természetű
dolog negatív elektromos töltéssel bír. Azaz minden taszít mindent. Miért
nem érzékeljük? Mert ez az erő, az elektromágneses erő rendkívül erős, de
csak nagyon kis távolságban – Mármint atomi szinten. Tehát amennyiben
nincs tömegük a protonoknak (azaz hidrogén atomoknak) akkor nem
állhattak volna össze, nem zsugorodtak volna a tömegük, és az általa
meggörbített térben, nem hevülnek fel a kisebb térben felgyorsult
mozgásuk révén, akkor nem születnek meg az első csillagok, melyek életük
során létrehozták mindazt az alapanyagot, amiből bolygónk, és mi magunk
is megszülethettünk. Vagyis tömeg nélkül nem léteznénk.
Az még érthető és felfogható emberi elmével, hogyan mérünk meg valamit
itt, a Földön. De hogy mérjük meg pl. magát a Földet? Vagy a Napot, vagy
egy elemi részecskét? A nagyméretű objektumoknál „besegít” a gravitáció,
és az általa okozott térgörbület mértéke. A Föld mérete, Nap körüli pályája
és sebessége alapján meghatározható a tömege is. De hogyan mérjük meg
egy részecske tömegét? Az nyilvánvaló, hogy még stabil részecskét sem
lehet mérlegre tenni, nemhogy bomlót, amely a másodperc törtrésze alatt
más részecskékké alakul. Iskolai tanulmányaink szerint „a tömeg a testek
tehetetlenségének mértéke”. A tömeg tudományos igényű meghatározása
még hétköznapi testek esetén is bonyolult. Legyen itt elég annyi, hogy más
testekkel kölcsönhatásba kerülő adott próbatest sebességének megváltozása
a tömegével fordítva arányos. Az elemi részecskék tömegét is úgy lehet
értelmezni, mint a részecskét jellemző olyan paramétert, amelynek
nagysága befolyásolja, hogy mi történik a más részecskékkel
kölcsönhatásba kerülő elemi részecskével. Tehát függ tőle a
részecskeütközések kimenetele.
Na és honnan van egyáltalán tömegünk? Na persze abszurdnak tűnhet a
kérdés: mi az hogy honnan? Hát VAN és kész. Az anyag attól anyag, hogy
tömege van. Csakhogy ez nem törvényszrű. Persze, az anyagot hívhatjuk
azért anyagnak, mert van tömege, de akkor a kérdés is az lesz: mitől lett
anyaggá az energia? Ez a kérdés már sok tudóst foglalkoztatott, köztük
Peter Higgs is, aki felvetette, hogy akárcsak a gyenge és erős magerőt,
valamint az elektromágneses erőt, úgy a tömeget is úgynevezett bozonok
hozzák létre. A Higgs Boson eredetileg isteni részecske néven vált ismertté,