Egy gömbszerűen pulzáló gömbszimmetrikus csillag sem fog gravitációs
hullámokat kelteni.
A gravitációs hullám megjelenése alapján többféle lehet:
periodikus,
bespirálozó,
kitörésszerű,
sztochasztikus.
A periodikus gravitációs hullám forrása olyan gravitációs rendszer, amely
viszonylag állandó, jól meghatározott frekvenciával rendelkezik. Ilyenre
példa egy olyan kettős rendszer, mint az egymás körül keringő
neutroncsillag és fekete lyuk, vagy a saját tengelye körül gyorsan forgó
neutroncsillag, melynek felszínén valamilyen szabálytalanság található.
Ezek a források várhatóan viszonylag gyenge gravitációs hullámokat
keltenek.
Bespirálozó gravitációs hullám egy rövidesen egybeolvadó, gravitációs
kettős rendszer életének végső szakaszában keletkezik. Az ilyen rendszer
általában két neutroncsillagból, két fekete lyukból, vagy egy
neutroncsillagból és egy fekete lyukból áll. Ezek egymás körül keringenek,
és idővel a pályájuk annyira közel kerül egymáshoz, hogy a két test
hamarosan egybeolvad. Mozgásuk során a két test távolsága egyre csökken,
sebessége pedig nő, ennek megfelelően a gravitációs hullám frekvenciája
folyamatosan emelkedik. A megnevezés onnan ered, hogy a rendszer két
tagjai spirális pályán egyre közelebb kerülnek egymáshoz.A kitörésszerű
gravitációs hullám rövid időtartamú, ismeretlen működésű vagy előre nem
várt forrásból érkezik. Egyes elméletek szerint egyes rendszerek, például a
szupernóva vagy gamma-kitörés kelthet kitörésszerű gravitációs
hullámokat.
A sztochasztikus gravitációs hullámok az univerzum fejlődésének korai
szakaszából maradtak vissza. Az ősrobbanást tartják a legvalószínűbb