David Michie - A dorombolás művészete

(BlackTrush) #1

úgy tűnik, nem akarja, hogy a kávézót ilyesmivel kapcsolatba hozzák.
Sam egyelőre a hallottakon rágódott.



  • Még ha Gordon Finlay segítene is – folytatta Serena –, attól még
    messze van az a pont, amikor már folyamatosan érkeznek a megrendelések
    a viszonteladóktól. Hogy fizetem ki a számláimat a köztes időszakban?
    Különös délután volt. A Himalája Könyvbisztró amúgy kedélyes hely
    volt, ahol szívesen időzött az ember (vagy a macska), de ma mintha
    mollban szólt volna az összes szokásos kávéházi zaj. Az égen sötét felhők
    gyülekeztek, és olyan csípős szél kezdett fújni, hogy délután háromkor
    Kusalinak be kellett zárnia az üvegajtókat.
    Csak azért maradtam ott, mert rettegtem tőle, mi várna rám Jokhangban,
    ha a munkaidő vége előtt visszamennék. Ha csak eszembe jutott, hogy a
    pokoli szerzetes esetleg megint hozzám érhet, még a gyapjas szürke
    csizmácskáimat is kirázta a hideg. Bár Őszentsége napokon belül várható
    volt, izgalmamat lehűtötte az óriás képviselte fenyegetés.
    Ami Serenát illeti, látszott, hogy bármilyen izgatott volt is Sid távozása
    után, alaposan lehűtötte az aggodalom, hogy Franc bármelyik pillanatban
    visszatérhet.
    Az aznap esti forró csokoládé szeánsz pedig ismét azt bizonyította, hogy
    a dolgok kezdenek veszélyesen kizökkenni a normális menetükből. Serena
    és Sam szokás szerint jeleztek egymásnak, Serena leült a szokott helyre,
    majd hamarosan megjelent Kusali is, három csésze forró csokoládéval
    (mostanában Bronnie is rendszeresen részt vett az esti beszélgetéseken), a
    kutyatáppal és a tejes tálkámmal.
    Marcel és Kyi Kyi hamarosan már a vacsorájukat habzsolták (mintha
    egész nap nem ettek volna semmit!), én pedig ennél jóval szilárdabb belső
    tartást mutatva nekiláttam a tejnek. Végül Sam is előkeveredett a
    könyvesboltból, és egy nehéz sóhajjal leült Serenával szemben.

  • Bronnie nem jön? – kérdezte Serena, és fejével a harmadik csésze felé
    bökött.

  • Ma este nem – mondta csüggedten Sam. – És valószínűleg máskor sem,
    soha többet!

  • Istenem, Sam! – a lány arcára kiült az aggodalom.
    Sam hosszasan szürcsölte a csokoládét, mielőtt megkockáztatta volna,
    hogy beszélgető partnerére pillantson.

  • Nagyon összevesztünk.

  • Szerelmi cívódás?

Free download pdf